Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 14. kötet (Budapest, 1903)
VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS. 101 kincstárral szemben is a felfolyamodási határidő a 199. §. szerint '881: LX. számítandó. Minthogy pedig a felfolyamodás beadásakor ezen t-n. §. szerint meghatározandó 8 napi felfolyamodási határidő még 199. §. íe nem járt, a kincstár részéről beadott felfolyamodást elfogadni s a táblát az ügy érdemi megvizsgálására utasítani kellett. (902. nov. 29. 7093.) 20384. Curia: A zárgondnok a végrehajtás alá vont ingat- 208. §. lan bérének a bérlőtől való behajtása körül nem jogutódja a végre- & zárgondnok hajtást szenvedőnek, a kit e bérkövetelés ennek lefoglalása jogköre a bérnélkül illetett volna, hanem azoknak a hitelezőknek érdekét lővel szemben. képviseli, a kik az ingatlannak végrehajtás alá vont hasznaiból kielégítést követelni jogositvák, tehát itt jogutódlásról szó nincs. És habár jogszabályként áll általában, hogy a lefoglalt bérkövetelés behajtására feljogosított zárgondnok nem bir több joggal a bérlővel szemben, mint a mennyivel a bérbeadó végrehajtást szenvedő birt, de a végrehajtás következtében, a mely a végrehajtást szenvedőnek jogát korlátozza, e per eldöntésénél egyebekben az emiitett általános jogszabály mellett, a végrehajtást szenvedőnek joaát hitelezői érdekében korlátozó különös jogszabály alkalmazandó. Jelesül az osztr. polg. törvénykönyv 1102. §-nak az a rendelkezése, a mely szerint a bérlő az egy határidőre eső bérösszeget meghaladó előre teljesített fizetést csak akkor gördítheti a bár később nyilvánkönyvi jogot szerzett hitelező ellenébe, ha a bérnek ily előre való, fizetése a nyilvánkönyvbe beiktatva van, a mennyiben a megoldandó kérdés tárgyát telekkönyvileg bejegyzett zálogjog hatálya, illetve az ingatlan haszonélvezetére szerzett zálogjog hatályának terjedelme és elsőbbsége képezi, mint különös jogszabály az ideiglenes törvényszabályok anyagi része 21. §-a és alaki része 156. §-a által hatályában fentartottnak tekintendő. (Hasonlókép határozott a Curia I. G. 139/895. sz.) A felebbezési biróság Ítéleti tényállása szerint az alperesnek a végrehajtást szenvedővel kötött bérleti szerződésében a bérfizetés félévenként előre köttetett ki és alperes bérleti joga. a félévi előre fizetés kitüntetésével kebeleztetett be, a zárlat pedig a végrehajtás alá vont ingatlan haszonélvezetére 1900. évi márczius hóban foganatosíttatott és felperes zárgondnok az 1900. november 1-től 1901. május l-ig tartó félévre eső bérösszeget vette keresetbe, a melynek 2'/. alatti nyugta szerint 1900. évi márczius 27-én a zárlat foganatositása előtt előre történt kifizetését alperes ellenvetette. Minthogy pedig az 19Ü0. nov. 1-től 1901. május l-ig terjedő fél évi bérnek 1900. márczius 27-én előre történt kifizetése több mint az egy egész évi időszakra járó bór kifizetésének felel meg, ily-időszakra való előleges bérfizetés pedig a tényállás szerint sem kikötve, sem a nyilvánkönyvbe bevezetve nem volt, ennélfogva alperes ezt az előre történt bérfizetést a végrehajtató hitelező érdekét képviselő zárgondnokkal szemben a fent emiitett különös jogszabálynál fogva jogbatálylyal ellen nem