Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 14. kötet (Budapest, 1903)

94 VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS. 1881: LX. kézbesittetett, az annak alapul szolgált jegyzőkönyv pedig t-cz. 1899 július 30-án érkezett a telekkönyvi hatósághoz, az ár168. §. verés tehát 1900. aug. 13-án a törvényes határidő előtt tarVégrehajtás tátott meg, minélfogva törvényes indok forog fenn arra nézve, megszüntetése hogy a sorrendi tárgyalás előtt az árverési eljárásnak és az ezzel kapcsolatban levő végzéseknek hatálytalanítására vonatkozó elsőbirósági Ítéleti rendelkezés helybenhagyassék. Ellenben az elsőbiróság Ítélete megváltoztatásával felpereseket a végrehajtási eljárás megszüntetése iránti előterjesztett kérelmükkel elutasítani s a C. 34., 35. a. feljegyzett végrehajtási jogot, illetőleg bekebelezett végrehajtási zálogjogot hatályában fentartani azért kellett, mert alperes a végrehajtási zálogjogot a végrehajtást szenvedő ellen jogerős bírói ítélet alapján szerezte meg, s a jelen per során felperesek nemcsak nem bizonyították, ole nem is állították, hogy alperes a C. 31. a. bejegyzett zálogjogot, valamint a végrehajtási zálogjogot a végrehajtást szenvedő ellen rosszhiszeműen szerezte volna meg; már pedig az 1881: LX. t.-cz. 168. §-a értelmében indított kereset alapján a végrehajtás megszüntetésének és az ezzel kapcsolatos zálogjog törlésének a Curia 55. sz. döntvénye értelmében csak akkor van helye, ha a végrehaj tatóval szemben a zálogjog szerzésére nézve a rosszhiszeműség bizonyittatik. (903. jan 13, 6653/902.) — Curia: A másodbiróság ítélete megváltoztattatik s az elsőbiróság ítélete egész terjedelmében helybenhagyatik felhozott indokainál fogva és főleg azért, mert a végrehajtást szenvedő javára a tulajdonjog bejegyzése tényleges birtoklás alapján az 1892 : XXIX. t.-cz. szabályai szerint eszközöltetvén, a tulajdonjogi bejegyzés hatálya szintén az 1892: XXIX. t.-cz. s jelesen az annak 8. §-ában foglalt rendelkezések alapján bírálandó meg; és mert az 1892: XXIX. t.-cz. 8. §-ának 2. bekezdésében egymással szembe helyezett abból a két rendelkezésből, hogy a tulajdonjogi bejegyzést harmadik személyek hátrányára is kiterjedő joghatálylyal 2 hónapi határidőn belül azok támadhatják meg, kiknek a tulajdonjogi bejegyzést tartalmazó végzés saját kezükhöz szabályszerűen kézbesittetett, egyébként pedig a bejegyzés az annak alapjául szolgált jegyzőkönyv iktatásától számított 3 év alatt támadható meg okszerűen, csakis az a következtetés vonható le, hogy ebben az utóbbi esetben is a megtámadás hatálya a jóhiszemű harmadik személyekre szintén kiterjed s ennek a magyarázatnak felel meg a telekkönyvi rendtartás 150. §-a is, mely a 947/88. sz. igazságügyminiszteri rendelettel csak részben s a jelen esetre ki nem terjedő irányban módosult. (903. máj. 22. 1960/903.) 169. §. 20367. Budapesti tábla: Jogszabályt képez, hogy az adós Az árvereltető ellen vezetett végrehajtás folyamán mindenki, aki az árverés hitelező kielé- által elesnék a lefoglalt dologhoz őt megillető valamelg jogától, gitése. jogosítva van a hitelezőt követelésére nézve kielégíteni. Minthogy pedig K. J. javára az 579. sz. tjkvben fölvett ingatlanokra