Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 14. kötet (Budapest, 1903)

88 VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS. 1881: LX. számú tjkönyvben felvett ingatlanaira vezetett végrehajtást, t.-cz. holott alperesnek adósa nem ez, hanem más M. F.; felpere­168. §. sek pedig, kik a csatószegi 1197. számú tjkvben felvett Végrehajtás ingatlanra nézve az előbb emiitett M.-F.-nek tulajdonostársai, megszüntetése alperesnek tévedésen alapuló fellépése által a nem adós M. F. ellen vezetett végrehajtás folyamán elrendelt árverés által ugy szenvednek jogsérelmet, hogy az árverést az 1881 : LX. t.-cz. 156. §-a alapján felpereseknek, mint tulajdonostársak­nak jutalékaira is ki kellett terjeszteni. Minthogy az 1881 : LX. t.-cz. 168. §-ának szószerint vett értelme szerint a végre­hajtás alá vonásnak megszüntetését csak az, kinek ingatlanát tévedésből végrehajtás alá vonták, a jelenlegi esetben tehát csakis M. F. kérhetné ; a kérdés első sorban az, vájjon meg­illeti-e a 168. §. szerinti keresetre való jogosultság felperese­ket is, akiknek ingatlanát tulaj donképen végrehajtás alá nem vonták. Tekintettel azonban arra, hogy a törvény czélzata és a 156. §. rendelkezése értelmében felperesek csak akkor kötelesek eltűrni azt, hogy tulaj donj utalókuk is árverés alá kerüljön, ha ők a valóban és jogosan végrehajtást szenve­dőnek tulajdonostársai, más esetben pedig nem; s tekintettel arra, hogy alperes tévedése folytán felperesek mégis jog­ellenesen szenvednék jutalékaik elárverezését, reájuk nézve pedig e szempontból végeredményében mindegy, hogy juta­lékukat akár közvetlenül, akár társtulajdonosuk jutalékának közvetítésével vonják végrehajtási eljárás alá; tekintve, hogy igy felperesnek dologi jogaikban tényleg jogsérelmet szen­vednek, e jogsérelemnek orvoslására pedig a törvénynek kellő módot és alkalmat kell nyújtania; nyilvánvaló, hogy az 1881: LX. t.-cz. 168. §-a e tekintetben kiterjesztő magyarázatot igényel; s az idézett törvényszakasz czélzata és rendeltetése alapján a végrehajtás alá vonás megszüntetésére nézve a kereset jogát meg kell adni azoknak a tulajdonostársaknak is, a kikneli ingatlanát hdajdonostársuk jutalékára tévedésből vezetett végre­hajtás utján veszik árverés alá. (901. decz. 18. 3229.) 20364. Curia: Az alperes, mint végrehajtató fél részé­ről R. Mátyás és neje K. Anna ellen 75 frt és 1000 frt tőke és azok járulékai iránt lefolytatott végrehajtásnak a perhez beszerzett irataiból megállapítható, hogy ugy a'végre­hajtási zálogjog bejegyzését tartalmazó, mint az azt követő birói határozatok minden esetben a végrehajtást szenvedett­ként megnevezett R. Mátyás kezeihez kézbesittettek és a felperes, illetve az általa képviselt kiskorúak sem a végre­hajtási zálogjog bekebelezéséről sem a foganatba vett végre­hajtási jelcselekményekről közvetlenül értesítést nem nyertek, nem fér tehát kétség ahhoz, hogy a szócsányi 539. sz. tjkvben bevezetett ingatlanra 1899. évi április 21-ón megtartott az az árverés is, melynek eredményeként az ingatlant alperes, mint legtöbbet igérő vevő megszerezte, a felperes külön érte­sítése nélkül foganatosíttatott. A per bizonyító adatai alapján

Next

/
Oldalképek
Tartalom