Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)

68 KÖTELMI JOG. A kötelmek elfoglalására felhívta volna, nem is állította, az fogadandó tartalma. el tehát, hogy alperes a szerződési kötelezettség teljesítése Szerződéssze- ezéljából a kiirt állásra pályázni tartozott. A szerződésben arra gésbő eredő nézve, hogy felperes a szolgálatba lépésre pályázó alperes alkalkövetelés. maztatásáról gondoskodni tartozik, nincs ugyan kifejezett intézOsztöndij kedés; minthogy azonban azt az elvállalt kötelezettséget, hogy visszafizette- magát a kikötött szolgálatra szánja, csak ugy teljesitheti, ha megtése. felelő állást kap: ennélfogva a szerződésnek erre vonatkozó része helyesen csak ugy magyarázható, hogy felperes akkor, a mikor alperestől a neki adott 1200 K ösztöndij ellenszolgáltatása gyanánt az egyháza területén való szolgálatba lépést kötötte ki és fogadta el, ezzel egyszersmind hallgatólagosan azt a kötelezettséget vállalta magára, hogy a jelentkező alperes alkalmaztatásáról gondoskodik is, mert hisz e nélkül alperes részéről a szerződés teljesítése már keletkezésében kétséges, sót lehetetlen volna; egy lehetetlen feltétel kikötése pedig a feltétel nem létezésével egyenlő, a mire pedig a felek akarata nem irányult. Továbbá kérdés az, hogy alperes abban az esetben, ha pályázati kérvénye a személyén kivül eső körülmények folytán sikertelen marad, a szerződésből folyólag tartozott-e más állásokra újból pályázni s a pályázatokat a felvétel bekövetkeztéig ismételni? E tekintetben a szerződésekben rendelkezés szintén nem foglaltatik, de mivel azokban a többszöri pályázat, valamint az, hogy alperes mely időn belül alkalmazandó"? záros határidő kikötve nincsen, e tekintetben a szerződések magyarázatára fent álló azon szabály alapján, hogy a szerződés kétség esetén a kötelezett előnyére magyarázandó, annak azt a magyarázatot kellett e tekintetben adni, hogy alperes az első sikertelen folyamodás után más állásokra újból pályázni nem tartozott, hanem első jelentkezésére alkalmazandó. Ezt a magyarázatot támogatja a szerződésnek az a rendelkezése is, hogy az ösztöndij visszafizetésének feltételéül a szolgálatba be nem lépés és a fel nem vétel nem volt kikötve, mert e szerint alperes részéről egy (ismert) pályázatnak elmulasztása, felperes részéről pedig a fel nem vételnek egyszeri megtagadása is feltételét képezte az ösztöndij visszafizetésének, kell tehát, hogy ennek ellenében alperes részéről már egyszeri pályázat is a teljesítés tényének tekintessék. Ez a magyarázat következik különben a dolog természetéből is, mert a szerződő felekről oly szándékot feltételezni nem lehet, hogy alperesnek oly módon való lekötése czéloztatott volna, hogy ez magát sikerre való biztos kilátás nélkül is, esetleg egész életén át a szerződés teljesítésére való törekvésnek szentelje, főleg amikor a kapott érték ily kötelezettséggel távolról sem áll arányban. Ami végre az alperesnek a szolgálatba fel nem vételére vonatkozó feltételt illeti, ennek sem adható az a magyarázat, hogy a föl nem vétel, amint a viszszafizetósi kötelezettség feltétele felperes tetszésétől, tehát önkényes elhatározásától legyen függővé téve, mert ezt a