Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)

KÖTELMI JOG 65 meg nem tartható, hanem csak az egyébként jogszerű követelés A kötelmek kielégítésére használható fel; az a szerződési kikötés tehát, hogy tartalma. az óvadék meghatározott esetben elvész, a kötbér természetével bír, Viszonos teléppen ezért 'szorosan magyarázandó, vagyis a szerződésben ki 3esité& "'"/"nem fejezett esetre ki nem terjeszthető. Már pedig az A) alatti lasztása. Ovaszerződésben az óvadék elvesztése csak a 17. és 18. pontban, elvesztésénevezetesen az esetre van felperes javára kifejezetten kikötve, nek kérdése. ha alperes a szerződést felperes előzetes engedélye nélkül másra átruházza, vagy olyan helyzetbe jön, hogy elvállalt kötelezettségét bármely okból nem teljesíthetné; azonban az iránt, hogy ez eseteknek valamelyike tényleg bekövetkezett, a felebbezési biróság Ítéletében alkalmas tények megállapítva nincsenek; nevezetesen az, hogy alperes elvállalt kötelezettsége teljesítésénél késedelmesen és rendetlenül járt el, vagy ezt a teljesítést utóbb egészen abbahagyta, nem azonos azzal, hogy alperes elvállalt kötelezettségét nem teljesítheti, sőt a felebbezési biróság egyenesen valónak fogadta el azt, hogy alperes nem jutott olyan helyzetbe, hogy elvállalt kötelezettségét nem teljesíthetné. Ezeknélfogva anyagi jogszabályba ütközik a felebbezési bíróságnak az a rendelkezése, hogy alperes óvadékát felperes javára, habár csak mint legmagasabb kár gyanánt elveszettnek kimondotta és pedig annál inkább, mert a felebbezési biróság ítéletéből, vagy a tárgyalási jegyzőkönyvből nem tűnik ki az, hogy felperes netáni kára érvényesítését a jelen per tárgyává tette volna; és mert a felebbezési biróság Ítélete a felperes netáni kárának ténybeli körülményei iránt tényállapitást egyáltalában nem is tartalmaz; éppen ezért e részben alperes felülvizsgálati kérelmének helyet kellett adni ós a felebbezési biróság Ítéletének e részben megváltoztatásával felperest az óvadékra vonatkozóan keresetével egészen elutasítani, ennek jogi következményeként pedig felperest az óvadék elvesztésének terjedelmére és módjára vonatkozó felülvizsgálati kérelmével szintén elutasítani. A tulajdonjog rendszerinti kizárólagosságánál fogva az, ki valamely dolgot tulajdonul jogszerűen megszerez, azt a dolgot külön kikötés nélkül másnak tulajdonul átbocsátani nem tartozik; az ilyen irányú szerződési kikötés tehát szintén szorosan magyarázandó, vagyis a szerződésben ki nem fejezett esetre ki nem terjeszthető. Már pedig az A) alatti szerződés, nevezetesen ennek 15. és 16. pontjai szerint az alperes losonczi vállalatának ingói csak 20 év elteltével megváltás mellett és 35 év elteltével megváltás nélkül mennek át felperes tulajdonába; azonban a felebbezési biróság ítéleti tényállása szerint, sem a 20 év, annál kevésbbé a 35 év még el nem telt; ehhez járul, hogy az alperest felperestől megillethető ellenszolgáltatás, vagyis a kikötött készpénzbeli járandóság nem az alperes losonczi vállalatának ingósága, hanem magának alperesnek egyéb követelése. Ilyen körülmények között nem ütközik anyagi jogszabályba a felebbezési bíróságnak az a Márkus : Felsőbíróságaink elvi halár. XIII. 5