Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)

66 KÖTELMI JOG. A kötelmek jogi döntése, a mely szerint alperes losonczi vállalatának tartalma, ingóira és alperest felperestől megillethető készpénzbeli Viszonos tel- járandóságra felperes tulajdonjogát meg nem Ítélte; e részjesités elmn- ben tehát felperes felülvizsgálati kérelmét el kellett utasítani. lasztása. (902. okt. 29. G. 216.) 19583/84. Curia: A felek közt nem vitás, hogy a keresetben megjelölt átjárást és kuthasználatot felperes ellenében engedte meg alpereseknek, hogy ezek viszont a házuk eresze alatti üres helynek használatát engedik meg felperesnek. E megegyezés folytán alpereseket az átjárás és a kut használati joga annak ellenében is megilleti, hogy alperesek a házuk eresze alatti üres helynek használatától felperest eltiltották, mert alpereseknek ez a fénye csak abban az esetben jogosítaná fel a felperest arra, hogy az átjárást és a kut használatát az alperesektől megvonja, ha határozottan volt volna kikötve az, hogy a mennyiben az alperesek a viszontszolgáltatást nem teljesítenék, felperes a szerződéstől elállhat és az átjárást, valamint a kuthasználatot az alperesektől elvonhatja. Ezt azonban felperes nem is állította; e nélkül pedig az alperesek emiitett tényéböl a felperesnek csak arra lehet joga, hogy alperesektől a viszontszolgáltatás teljesítését követelje; azt azonban, hogy alperesek az átjárástól és a kut használatától eltiltassanak, jogosan nem követelheti stb. (902. márcz. 13. 2117.) Költekezés 19585. Curia: Az alperesek tagadják, hogy felperessel megtérítése, bármilyen jogviszonyban állanának s hogy felperesnek alperesek ellen kereseti joga volna, mert a tulajdonukat tevő budapesti házban 1898. június 15-ik napján kiütött tüz eloltása után a szükséges közbiztonsági munkálatok elvégzésére a hatóság, részéről nem felperes, hanem R. I. épitész bízatott meg. Állítják továbbá alperesek, hogy ezeknek a biztonsági munkálatoknak teljesítésére felperes sem közvetve, sem közvetlenül megbízást nem nyert. Tekintettel azonban arra, hogy R. L-t saját előadása szerint a kérdéses biztonsági munkálatok teljesítőjének tekinteni nem lehet, merttanukénti kihallgatása alkalmával határozottan azt jelentette ki, hogy a munkát kezdettől fogva a felperes emberei végezték; tekintettel másrészről arra, hogy midőn alperesek azzal védekeztek, miként felperes a kérdéses munkálatokat szakszerűtlenül végezte, ezzel a kijelentésükkel a munkálatoknak felperes részéről eszközölt teljesítését szintén elismerték; tekintve továbbá, hogy a fenyegető veszély idején a veszély színhelyén nem lakó háztulajdonosok helyett a közhatóság is jogosult a közbiztonsági intézkedések megtételére, az pedig, hogy a hatóság a biztonsági munkálatok tekintetében felperessel rendelkezett, kitűnik a hatóság által kivánt F) alatti jótállási nyilatkozatból, melyet felperes állított ki; tekintve tehát, hogy habár Sz. J., az alperesek budapesti alkalmazottja azt vallja, hogy ő a biztonsági munkálatok elvégzésére R. I. építészt bízta meg, ezeket a munkálatokat az előadottak szerint