Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)

64 KÖTELivn A kötelmek kellő időben eltávolítja és az alperes város jelenlegi belterütartalma. letón kivül létesítendő gyári telepére elszállítja. Az alperes Viszonos tel- által ekként elvállalt szerződési kötelezettség tehát tárgyánál jesités elmu- fogva olyan, hogy annak teljesítése különös előkészületet lasztása. óva- igényel és nagyfontosságú közrendészeti és közegészségügyi dék elvesztésé- tekinteteket érint; és igy habár az állandóan követett birói nek kérdése, gyakorlat, de a kereskedelmi törvény 335. §-nak egyenes rendelkezése szerint is, a szerződés teljesitését rendszerint csak az követelheli, a ki a szerződést a maga részéről teljesitette, vagy teljesiteni kész, a midőn alperes a most jelzett természetű kötelezettség teljesitésére magát szerződésileg lekötelezte, alperesnek számolnia kellett azzal, hogy a kötelezettségnek részéről megkezdett teljesitése szünetelést nem tűr. A felebbezési bíróság ítéletében foglalt és e részben panaszszal meg sem támadott tényállás szerint az A) alatti szerződés akként szűnt meg, hogy az 1901. évben, a mikor az a szerződés már évek óta teljesedésbe ment, felperes nem fizette ki alperesnek a szerződés szerint ezt megillető járandóságot, mire alperes királyi közjegyző utján felhívta felperest, hogy azt a járandóságát meghatározott napra fizesse meg, ellenkező esetben az elvállalt kötelezettség teljesitését abbahagyja és a szerződést felbontottnak fogja tekinteni és alperes, minthogy azt a járandóságát a kijelölt napra meg nem kapta, ezen a napon elvállalt kötelezettsége teljesitését egészen abbahagyta. Felperesnek ugyan sem a szerződésnél, sem az általános jogszabályoknál fogva nem volt joga ahhoz, hogy alperesnek már esedékes járandóságát visszatartsa és e tekintetben felperes mentségére jogilag nem szolgálhat az, hogy ő az alperesi város lakóitól azt a járandóságot be nem hajthatta; mert az A) alatti szerint, alperessel szemben, ennek járandóságára nézve kizárólag ós egyenesen a felperes vállalt fizetési kötelezettséget ; azonban a járandóságnak felperes részéről visszatartása sem a szerződésnél, sem tekintettel a fent kifejtettek szerint az alperes által elvállalt kötelezettség különleges természetére, az általános jogszabályoknál fogva alperest, kinek módjában állott a járandósága visszatartása miatt a megfelelő jogvédelmet igénybe venni, nem jogosította fel arra, hogy az elvállalt kötelezettsége teljesitését egészen abbahagyja és ez által ennek a teljesítésnek a fent kifejtettek szerint kizártnak tekintendő szünetelését előidézze, ilyen körülmények között alperes részéről a kötelezettség teljesítésének egészen abbanhagyása aránytalanul súlyosabb jelentőségű, mint az alperes járandóságának felperes részéről visszatartása és igy az A) alatti szerződésnek megtörtént megszűnése tulajdonkéjyen és lényegileg az alperes hibájára vezethető vissza; e részben tehát a felebbezési bíróság ítéleti döntése anyagi jogszabályba nem ütközik, éppen ezért e részben alperes felülvizsgálati kérelmét el kellet utasítani. Az óvadék jogi természeténél fogva a szerződés biztositására szolgál és ily külön kikötés nélkül egyszerűen