Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)

1896 : XXVI. T.-CZ. VÍZJOGI ÜGYEK. 757 számú szelvényében lévő négy méteres vasúti áteresz alatt Vízjogi átvezethesse. Ezt az engedélyt azonban a földmivelésügyi ügyek, minister egyebek között ahhoz a feltételhez kötötte, hogy az 56. §. 6., átereszt alámosás ellen biztosítani kell és hogy az e végre5T.§.6.,l9.§, szükséges munkálatot a m. kir. államvasutak részéről kidől- VM munkágozandó tervek és költségvetés alapján a társulat költségén lat költségékell végrehajtani és fentartani, illetőleg, hogy a tényleg fel- nek viselése. merülő épitési és fentartási költséget a társulat a m. kir. Analógia kiállamvasutaknak megtéríteni köteles. zárása, A társulat az 1893. évtől egész 1895. évig létesített munkálatok költségét a m. kir. államvasutaknak megtérítette, azonban az 1898. évben teljesített javítás 1610 K 44 f. költségének a megtérítését megtagadta, mert az engedélyokirat szerint csak a műtárgy egyszeri előállítási költségének viselésére tartja magát kötelezettnek, minthogy pedig az 1898. évi munkálatok után felszámított költség az első előállítás költségét meghaladja, az fentartási költségnek nem minősíthető, hanem uj műtárgy előállítási költségét képezi, — a mely czimen a társulatra megterhelés nem róható. A m. kir. államvasutak igazgatósága erre igényének érvényesítésével a közigazgatási hatósághoz, nevezetesen Csongrád vármegye alispánjához fordult, a kinek 1900. évi márczius 22-én 17373/99. sz. alatt hozott határozatával — majd e határozatnak a társulat részéről történt megfelebbezése következtében Csongrád vármegye közigazgatási bizottsága részéről 1900. évi április hó 18-án 360. sz. alatt hozott határozattal — a társulat a szóban lévő munkálat költségének viselésében elmarasztaltatott. A vizszabályozó társulat a közigazgatási bizottságnak e határozata ellen a m. kir. közigazgatási bírósághoz intézett panasz jogorvoslatával élt, a miről tudomást szerezve, a földmivelésügyi minister 1901. évi január 10-én 98188/900. sz. a. kelt átiratában a m. kir. közigazgatási bíróságnak ez ügybeli elj árasa ellen hatásköri kifogást emelt abból az okból, mert ebben az esetben nem valamely vízi munkálat költségeihez való haszonarányos hozzájárulás mérvének megállapításáról, hanem a társulat által annak idején bemutatott tervezetekre nézve az 1885. évi XXIII. t.-cz. 74. §-a alapján adott engedélyhez kötött egyik feltétel érvényesítése tekintetében felmerült vitáról van szó, a mely kérdésben a végleges határozás jogát a földmivelésügyi ministernek a maga részére kell igényelnie. Ezzel szemben a m. kir. közigazgatási bíróság 1901. évi márczius 19-ón 188. sz. alatt hozott végzésében a panaszolt ügy érdemleges eldöntését a maga hatáskörébe tartozónak jelentette ki a következő indokok alapján: „Az 1896. évi XXVI. t.-cz. 54. §-ának 6. pontja értelmében a vízjogi törvény (1885. évi XXIII. t.-cz.) szerint engedélyezett munkálatok és vízhasználatok birtokosának a