Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)
1896 96 : XXVI. T.-CZ. TÖRVÉNYHATÓSÁGI ÜGYEK. Ezekből az okokból ki kellett mondani, hogy ebben az Törvényügyben az eljárás a kir. közigazgatási bíróság hatáskörébe natosag. tartozik. Törvényhatósági alkalma ott szolgálat 171. Annak a kérdésnek a megbirálása, hogy a tör- 45. §. 1. vényhatósági alkalmazott szolgálatképtelensége beál lott-e már vagy nem és hogy nyugdíjazása szolgálat képtelenség okából helyesen történt-e vagy nem, a i:éptelenségéközigazgatási bíróság hatásköréből ki van zárva. vek és ez ala (1902. szentember 13. 1902. évi 27.849. I. M. sz.) P™ "In""]'i;1 zasanak kerA"kir. ministerium H. J. P. sz. kir. városi volt tanács- dése a köznők nyugdíjazási' ügyéből a kir. közigazgatási biróság és a igazgatási kir. belügyminister között felmerült hatásköri összeütközési biróság hatásesetet az 1902. évi szeptember hó 13. napján tartott taná- körébe nem csában vizsgálat alá vévén, az 1896. évi XXVI. t.-cz. 131. tartozik és 159. §-ai alapján a következő határozatot hozta: Az eljárás nem tartozik a m. kir. közigazgatási biróság hatáskörébe. Indokok: H. J. P. sz. kir. városi tanácsnok a 1 örvényhatósági közgyűléshez 1900. évi május hó 19-én L5537. sz. a. érkezett folyamodványában szolgálatképtelensége okából nyugdíjazását kérte. A törvényhatósági bizottságnak 1900. évi szeptember hó 12-én tartott rendkívüli közgyűlése 44 szóval 13 ellenében 206 27383. sz. a. hozott határozattal H. J.-t 1900. évi október hó 1-től kezdve a millenniumi kedvezmény beszámításával betöltött 21 szolgálati évnek és 3000 korona fizetésnek megfelelően 2232 korona évi nyugdíjjal nyugdíjazta. A közgyűlésnek ez ellen a határozata ellen E. J. törvényhatósági bizottsági tag és 19 társa 1900. évi szeptember hó 27-én 29.280/900. sz. a. magyar kir. közigazgatási bírósághoz panaszt adott be és abban a nyugdíjazást elrendelő határozatnak megsemmisítését, H. J. ellen a fegyelmi eljárás elrendelését, esetleg a közgyűlésnek ujabb határozat hozatalára utasítását kérte, mert a közgyűlés hiányos, jogszerűtlen bizottsági eljárás és beható orvosi vizsgálat nélkül kiállított orvosi bizonyítványok alapján mondta ki a tanácsnok szolgálatképtelenségét, holott a szolgálatképtelenség minclenkorisága az orvosi bizonyítványokban nem foglaltatik és mert a szolgálatképtelenség ebben az esetben a nyugdíj jogtalan kieszközlésére czélzó álürügy, miután a nyugdíjazott tanácsnok egy részvénytársaságnál 5000 korona évi fizetéssel és 1% üzleti jutalékkal javadalmazott állást nyert el. A kir. belügyminister a kir. közigazgatási bírósághoz 1901. évi június hó 25-én G3269. sz. a. intézeti átiratában