Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)

44 KÖTELMI J< »G. Szerződés. Volt, ez alapon alperes 260 koronát viszonkeresetbe vett . . . Szóbeli meg- Alperesnek ezt a védekezését a felebbezési bíróság abból a állapodás jogi indokból nem találta ügydöntőnek, mivel az alperes réirásbeli szer-szér.ől vitatott korábbi megállapodást az utóbb Írásba foglalt ődés mellett, adásvételi szerződés és a kereseti kötelezvény tartalmával ellentétben állónak és az osztr. ptk. 887. §-a alapján figye]f^mbe nem vehetőnek . . . tekintette. A felebbezési bíróságnak ez a jogi álláspontja azonban téves. Alperesnek az adásvételi szerződés megkötésének körülményeire vonatkozó, fentemlitett védekezése ugyanis lényegileg arra irányul, hogy a szerződő felek kijelentett egyező akarata a szerződés szóbeli megkötésénél nem csupán a másodrendű alperes tulajdonát képezett ingatlanok eladására, hanem egyúttal és együttesen az elsőrendű alperes italmérési engedélyének alperesre való átruházására is vonatkozott és hogy a 2860 kor. vételár nem csupán az ingatlanok, hanem egyúttal az italmérési engedély átruházásának is egyenértéke volt, még pedig oly megosztással, hogy a fenti összegből 1200 korona képezendi az ingatlan vételárát, 1400 kor. pedig az italmérési engedély átruházásának ellenértékét; a mennyiben pedig a kereseti kötelezvény és az adásvételi szerződési okirat tartalma a szerződő feleknek nem az akaratát fejezi ki, anynyiban az okiratok tartalma a szerződő felek valódi okaratát nem foglalja magában. Minthogy pedig a szerződést a szerződő felek egyező akarata, nem pedig a szerződés irásba foglalása hozza létre és a szerződések irásbafoglalásáról készült okirat csak a szerződés létrejöttének a bizonyítási eszköze: kivétel esete e szabály alól akkor forog fenn, ha a felek kölcsönös megállapodása az volt, hogy a szerződés annak irásba foglalása nélkül megkötöttnek ne tekintessék; minthogy továbbá a peres felek jogszerűen el nem zárhatók attól, hogy az okirattal, mint bizonyítási eszközzel szemben bizonyíthassák a szerződök valódi akaratát és azt, hogy az okirat tartalma a valódi akaratnak nem felel meg, s ezt az osztr. ptk. 837. §-ának rendelkezése sem zárja ki; következőleg a fenforgó esetben alperesnek az adásvételi szerződés megkötése körülményeire vonatkozó védekezése jogszerűen nem hagyható figyelmen kivül abból az indokból, hogy a vitatott szóbeli megállapodások a később kiállított okiratok tartalmával egybe nem hangzanak, vagy hogy uj toldalékot foglalnak magukban. E jogi állás mellett is azonban az ügy érdemileg el nem dönthető azért, mert a felebbezési biróság nem bocsátkozott a tényállásnak oly irányban való megállapításába, stb. (902. január 8. I. G. 488/901.) 19552. Curia: Alapos az elsőrendű alperesnek az a felülvizsgálati panasza, hogy a felebbezési biróság jogszabályok sértésével kötelezte őt a kereseti követelésből 326 kor. 66 fillér részösszegnek és kamatjának felperes javára birói le-