Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)

504 MINISTERTANÁCSI HATÁROZATOK I. Határügyek. 24-én 1897. E. 50. szám alatt hozott végzésével indokaiból Határárok ki- helybenhagyta. szélesítése és Erre K Ferencz horkai lakos a fentebb előadott tényhatarko^ eita- g^fa a]apjan gz. Viktor horkai lakost a szepesszombati járás vohtasa. főszolgabirája előtt panaszolta be, s azt kérte, hogy utóbb nevezett Sz. Viktor az 1885. évi XXIII. t.-cz. 42. §-ába ütköző és a 184. §. szerint büntetendő, továbbá az 1894. évi XII. t.-cz. 34. §-ába ütköző és a 93. §. szerint büntetendő kihágásokban vétkesnek Ítéltessék, az' engedély nélkül 15 lépés hosszúságban és 8 hüvelyknyi szélességben és leásás által kiszélesített árok betömésének, a határkő visszaállításának tűrésére 20 forint kár és költség megfizetésére köteleztessék. A szepesszombati járás főszolgabirája 1898. évi április hó 5-én 287. kih. szám alatt hozott határozatával ez ügyre vonatkozólag hatáskörét leszállította, kimondván, hogy ezen ügyben az eljárás a kir. járásbíróság hatáskörébe tartozik, mert alperes önhatalmúlag foganatosított tényével birtokháboritást követett el s mert az ároknak kiszélesítése a vagyonrongálás vétségének ismérveit mutatja, a mely cselekmény elbírálása szintén a járásbíróság hatáskörébe van utalva. Ilyformán a lőcsei kir. törvényszék és a szepesszombati járás főszolgabirája közt hatásköri összeütközés esete merült fel, melynek eldöntéséül a kir. bíróság hatásköre volt megállapítandó : mert felperes keresetét birtokháboritás czimén az előbbi állapot visszaállítására irányozván, a birtokjogra és igy magánjogi jogczimre állapított kereset nem közigazgatási, hanem az 1893. évi XVIII. t.-cz. 1. §. 4. m) pontja értelmében a bírói útra és pedig a kir. járásbíróságok hatáskörébe tartozik ; mert továbbá Sz. Viktornak tulajdonított az a cselekmény, hogy a határároknak önhatalmú kiszélesítésekor állítólag egy emberemlékezet óta volt határkövet eltávolított, már azért sem vonható az 1894. évi XII. t.-cz. 34. és 93. §-ainak rendelkezései alá, mivel az állítólag eltávolított határkő nem az 1894. évi XII. t.-cz. 33. §-a értelmében alkotott törvényhatósági szabályrendelet alapján felállított határjelt képezett és mivel az 1894 : XII. t.-cz. 34. §-a értelmében a közigazgatási hatóságok vitás határkérdésekben határozni csak akkor illetékesek, ha a határ vitássága a határjelek felállítása, elhelyezése kapcsán merült fel; mert végre Sz. Viktor a határjel épségének megsértése miatt az 1894 : XII. t.-cz. 93. §-ának b) pontja, vagy az L878 : V. t.-cz. 421. §-a alapján nem is büntethető, miután a károsult, illetőleg sértett fél a büntető eljárás folyamatba tehetésére vonatkozó indítványt elő sem terjesztett.