Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)

28 DOLOGJUli. A zálogjog és dolog lehet, a melyből a hitelező magának kielégítést szerezhet, a jelzálogjog, már pedig a munkakönyv nem ilyen. De nem szolgálhat a Munkakönyv munkakönyv arra sem, hogy annak az iparos-segéd birtokáelzálogosüása ból való elvonása kényszerítő eszközül használtassák arra, hogy az iparos-segéd tartozását megfizesse; mert az ipartörvény 99. §. és következő szakaszai közgazdasági és rendőri tekintetekből intézkednek az iránt, hogy minden iparossegédnek munkakönyvvel kell ellátva lennie, a melyet a munkába lépés alkalmával az iparos-segédtől átvenni és az iparhatósághoz bemutatni, azután pedig a munkából való kilépésig megőrizni s ekkor a könyv egyes rovatainak kitöltése után a segédnek átadni tartozik; továbbá, hogy a munkaviszonyban beálló minden változás a munkakönyvben az iparhatóság által igazolandó, a mi végből az ipartörvény végrehajtása tárgyában 1884. augusztus 26-án 39,266. sz. a. kibocsátott szabályrendelet 36. §-a értelmében a segéd is köteles a munkakönyvet a szolgálatból való kilépés után legkésőbb 8 nap alatt az iparhatóságnál bemutatni. A munkakönyvnek az iparos-segédtől való minden olyan elvonása tehát, a mely a most idézett törvényes rendelkezések betartását lehetetlenné teszi, törvénybe ütközik s ezért a murűtakönyvet az iparos-segéd hitelezője vissza nem tarthatja még abban az esetben sem, ha azt az iparos-segéd önként adta át a követelés biztosítására. Ugyanezért az alperest a munkakönyv kiadására kötelezni kellett, a mely munkakönyvet a felebbezési bíróság ítéleti tényállása szerint, az alperes a felperes ellen fennálló követelésének biztosítására tart vissza. De a most kifejtett jogi álláspont mellett sincs törvényes alapja a felperes által a munkakönyv visszatartása miatt támasztott kártérítési követelésnek, mert a megállapított tényállás szerint, a melyre nézve felperes nem is panaszolja, hogy megállapítása jogszabály megsértésével történt volna s a mely tényállás ekkép a S. E. 197. §-a értelmében irányadó, a felperes a munkakönyvet önként adta át tartozása biztosítására az alperesnek; az a törvényellenes állapot, hogy a felperes munkakönyvétől meg volt fosztva, első sorban a felperes saját lényéből következett be; a saját ténye következtében esetleg szenvedett kárának megtérítését pedig nem követelheti. (902. febr. 4. I. G. 540/901.) Jelzálogjog 19535. Szent-gotthárdi járásbíróság, mint telekkönyvi érvén i/f ele >i- hatóság: Felperes keresetének hely adatik és ehhez képest séfje a tulaj- a . . . . . szent-gotthárdi takarékpénztár alperes javára donos szem é- 1571/901. szám alatt 5000 korona tőke és járulékai erejéig Igében való vezetett végrehajtás bíróilag megszüntettetik és a C) 17. és tévedés miatt. 21. sorszám 3607/99. és 1571/901. szám alatt a szent-gotthárdi takarékpénztár javára 5000 korona tőke és járulékai erejéig mellékjelzálogképen bekebelezett végrehajtási zálogjognak jelen Ítélet jogerőre emelkedése után leendő törlése hivatalból elrendeltetik. Indokok : A kereset tartalmával teljesen egyezően a tárgyalás során kihallgatott . . . tanuk egybehangzó valló-