Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)

180 KÖTELMI JOG Kártérítés. 19708. Curia: Alperesnek panasza lényegileg a körül' A Munkaadó forog, hogy a felebbezési bíróság alperesnek a balesetért való felelőssége «z felelőssége kérdésének eldöntésénél nem tekintette kellő alkalmazóit- sulylyal bírónak azokat a körülményeket, hogy a baleset ide­jűt ért bal- jén a kazán csöve javítás alatt állott, s a cső átlépésére szol­esetért, gáló korábbi falépcső e miatt bontatott le és felperesnek ez időben nem kellett a kazánok tetejének csak 2—3 hetenkénti seprési munkáját végezni, de a baleset idején nem is ezt a munkát végezte, hanem tilalom ellenére a kazánok tetején hált és a baleset nem a gyári rend által megszabott munka­idő alatt és nem is a seprési munka végzése közben és oly téglákon való megcsuszás miatt történt, a melyeket felperes maga rakott oda és igy a balesetnek felperes önmaga volt az oka. Ezeket a körülményeket azonban a felebbezési bíró­ság helyesen nem tekintette olyanoknak, a melyek alperes­nek a baleset előidézése körüli mulasztását menthetnék, mert az 1893 : XXVIII. t.-cz. L §-a szerint a munkaadó köteles ipartelepén mindazt létesíteni és fentartani, a mi tekintettel a telep és az üzem minőségére, annak követelményeihez képest az alkalmazottak életének, testi épségének és egész­ségének lehető biztosítása érdekében szükséges, és pedig azokon a helyeken, a hol az alkalmazott élete, testi épsége vagy egészsége leesés által veszélynek lehet kitéve, köteles megfelelő védőkészüléket alkalmazni; ennek ellenében pedig a felebbezési bíróság tényként állapította meg, hogy felperes­nek, a ki az alperes gyári alkalmazottja volt, munkaköréhez tartozott a kazánok tetejének seprése, a mely munka időn­kénti végzése czéljából felperesnek a kazáncső átlépésére szol­gáló korábbi falépcsőn járnia kellett és- a kazáncső javítása vagy átalakítása következtében szétrontott eme falépcső helyébe al­peres más alkalmas lépcsőt nem készíttetett, hanem a kazáncső átlépésére csak oda rakott téglák szolgáltak; megállapittatott továbbá, hogy alperes alkalmazottjai felperesnek a kazánok tete­jén való hálást és munkaidőn kívül való ott tartózkodást elnézték és hogy felperes balesete a más alkalmas lépcső hiánya miatt következett be. Ekként tehát alperes az idézett törvényben előirt kötelezettségének teljesítését elmulasztván, és e miatt felperest baleset érvén, az 1893 : XXVIII. t.-cz. 37. §-a ós a kártérítési jogra vonatkozó általános jogszabályok alapján alperes kártérítésre kötelezettnek helyesen mondatott ki és ennek kimondásával a felebbezési bíróság anyagi jogszabályt nem sértett. (900. oki 25. I. G. 467.) 19709. Budapesti törvényszék: Alperes kártérítési köte­lezettségét megállapítja és végrehajtás terhével kötelezi, hogy felperesnek 4320 korona tőkét 15 nap alatt fizessen meg. A kereseti többlettel felperest elutasítja. Indokok: 1892. május 2-án B. Ignáczot, felperes volt férjét, az alperes tulajdonát képező s az ő szolgálatában álló 0. Imre kocsis által szabály­ellenes gyorsasággal hajtott kétlovas fogat, a melyben alperes

Next

/
Oldalképek
Tartalom