Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)

KÖTELMI JOG. 177 rint is, a szemüveg annál a szaknál, melynél felperes megsérült, Kártérítés. nem biztos védőeszköz. A kártérítés mérvét illetőleg stb. (901. munkaadó okt. 16 22383.). — Budapesti tábla: Az elsőbiróság Ítéletét felelőssége az megváltoztatja és felperest keresetével elutasítja. Indokok: alkalmatottA munkaadót nem lehet felelőssé tenni a munkást ért bal- ját ért baiesetért, ha bebizonyul, hogy a baleset a munkás saját gon- esetért, datlanságának volt következménye s nem állapíttattak meg a munkaadó ellen oly tények, melyek szerint akár az 1893 : XXVIII. t.-ez. 1. $-ának rendelkezéseit megsértette, akár mint munkaadó a munkással szemben a baleset következményeinek kötelességszerű elhárítását vagy enyhítését megakadályozta volna, Minthogy pedig a per adatai, nevezetesen felperes perbeli előadása szerint felperest a baleset, az általa rendszeresen végzett munka közben érte és tudomással birt felperes arról, hogy ez a rendszeres munka veszélylyel jár, amennyiben a vésővel lenyesett, és repülő vasszilánkok könynyen sérülést okozhatnak és mindezek ellenére a gyárban az ily sérülések elhárítására rendszeresen alkalmaztatni szokott »azt az óvintézkedést, hogy a munkához dróthálós kerettel ellátott szemüveget vett volna, be nem tartotta, holott a perben kihallgatott felperesi tanuk egybehangzó vallomása szerint ily szemüveg minden vasmunkásnak rendelkezésére áll, az pedig, hogy felperes is kapott ily szemüveget, bizonyítva van azzal, hogy az e tekintetben felajánlott főesküre nem is nyilatkozott, azt el nem fogadta ; s minthogy továbbá a beszerzett és a balesetet megelőző utolsó iparfelügyelői vizsgálati jegyzőkönyv sem állapit meg a jelzett irányban alperes czég terhére az 1893: XXVIII. t.-ez. 1. §-ának rendelkezéseibe ütköző mulasztást, ugyanazért felperesnek a megsérülése nem alperes valamely mulasztására, hanem felperesnek gondatlanságára vezethető vissza, ily esetben pedig alperest a balesetért felelősség nem terhelheti. Az a körülmény pedig, hogy a tanuk vallomása szerint több izben megtörtént, hogy a szemüveg használata mellett is sérültek meg egyes munkások, ebben a perben döntő sulylyal nem birhat, mert az nem mentesiti felperest attól, hogy az előirt óvintézkedést ő is betartsa és csak abban az esetben lenne ez perdöntő tény, ha felperes ily szemüveg használata mellett sérült volna meg. Ezen indokok alapján tehát a törvényszék Ítéletének megváltoztatásával felperest keresetével elutasítani kellett. (902. márcz. 6. 10125/901.) — Curia: A másodbiróság ítélete megváltoztattatik, alperes kártérítési kötelezettségére vonatkozólag az elsőbiróságnak alperes kártérítési kötelezettségét megállapító rendelkezése hagyatik helyben; ehhez képest a másodbiróság utasittatik, hogy a kártérítés mennyisége felett hozzon érdemleges uj ítéletet. Indokok: Alperes kártérítési kötelezettségének megállapítására vonatkozólag a másodbiróság ítéletének megváltoztatásával az elsőbiróság Ítélete volt helybenhagyandó indokainál fogva és azért, mert alperes azt Márkus: Felsőbíróságaink elvi határ. XIII. 10