Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)

178 KÖTELMI JOG. Kártérítés. sem bizonyította, hogy az állítólag rendelkezésre állott védő A munkaadó szemüveg használata ós alkalmazásba vételére a munkavezető felelőssége az felügyelő utasította és figyelmeztette volna, sőt a tanuk valalkalmazott- lomásából épen az állapitható meg, hogy szemvédő készülék ját ért bal- a gyárban csakis ritka esetben alkalmaztatik, amely mulasztás és esetért. felügyelethiány folytán gyakrabban fordultak elő hasonló balesetek. A kártérítés összegét illetőleg a tábla nem határozván, ez irányban uj ítélet hozatala volt elrendelendő (902. szept. 10. 3763.). 19707. Curia: Alperes a S. E. 185. §-a a) ós c) pontjaira alapított felülvizsgálati kérelmében elsősorban azt panaszolja, hogy a felebbezési bíróság az ügy eldöntésénél az anyagi jogszabályokat helytelenül alkalmazta és mellőzte. Jelesül panaszolja, a felebbezési bíróság helytelenül alkalmazta az ítéletben felhozott azt a iogelvet, a mely szerint ..az állandó veszólylyel járó ipari vagy gazdasági üzem tulajdonosa felelős az üzemben, vagy az ott használt eszközök által okozott kárért még az esetben is, ha őt a köteles gondosság elmulasztása nem terheli, hacsak nem igazolja, miként a baleset vagyis a kárt okozó tény a biztosítottnak hibájából eredett," mivel egyrészről alperes érvelése szerint csak az oly üzem tekinthető állandó veszélylyel járónak, a melynél a baleset beállta gyakori és a veszélyesség állandó jellegű s az üzemben foglalkozó munkás magatartásától független, holott pedig az alperes részéről gyakorolt üzem ily meghatározás alá nem vehető, más részről pedig a felebbezési bíróság ítéletében kimondott fentebbi ujabb időbeli jogelv sem törvénynél, sem jogszokásnál fogva a fenforgó esetben kötelező erejűnek nem tekinthető, mivel az eddigi felfogással ellenkezik és a korábbi időben történt balesetre nem alkalmazható. Ez a panasz nem bir megállható alappal. Az a kérdés, hogy valamely gyári, ipari vagy más üzem állandó veszélylyel jár-e vagy sem, nem jogkérdésre, hanem ténykérdésre vonatkozik és az e részben megállapított tényállás a S. E. 197. §-a szerint sikerrel csak az alapon támadható meg felülvizsgálati kórelemmel, hogy eme tényállás megállapításánál valamely jogszabály sértésével voltak tények megállapítva, figyelmen kívül hagyva vagy felhozottaknak tekintve, e részben pedig bizonyítékul csak a tárgyalási jegyzőkönyv és mellékletei használhatók fel A mi pedig a felebbezési bíróság ítéletében felhozott jogszabálynak a fenforgó esetre való alkalmazhatóságát vagy nem alkalmazhatóságát illeti: az a körülmény, hogy a felperest ért baleset korábban történt, semmint a jogszabály a bírósági Ítéletekben alkalmaztatott volna, annak alkalmazhatóságát ki nem zárja. Alperesnek az anyagi jogszabályok mellőzésére vonatkozó panaszai is alaptalanok. Alaptalan ugyanis az a panasz, hogy a felebbezési bíróság mellőzte azt az anyagi jogszabályt, hogy a fenforgó esetben csak alperes mulasztásának megállapítása képezhetné