Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)

KÖTELMI JOG 147 Démi közreműködésével kezeltetik. (900. decz. 27. 686.) - Szolgálati Curia : Helybenhagyja. szerződés lí)(>85. Curia: A rendes bíróság a felperes illetékes fe- Magawvattar gyelmi hatóságának elhatározási körébe eső tény valóságát ^ fegyelmi és a lefolyt fegyelmi eljárás során kiszabott büntetés mérvét jogköre és felülvizsgálni jogosítva nincs, hanem egyedül azt a kérdést nyugdijwtébirálhatja meg, hogy az elkövetett fegyelmi vétség olt/ természetű e, zetének perétmely a nyugdijszabályok szerint a nyugdíj elvesztését vonja maga hatösége után, már pedig a felperes cselekményei kétségtelenül oly súlyos természetűek, a melyek miatt az illetékes fegyelmi hatóság hivatalvesztéssel és nyugdijának elvesztésével felperest jogosan sújthatta (902. febr. 11. 1180.) 19686. Curia: Felperes panasza az, hogy a felebbezési bíróság alperest az ő javára az 1896. évi június hó 1-ső napjától számítandó 6 íióra rendes szolgálati illetményének és további három hóra nyugdijilletményének fizetése alól jogszabály megsértésével mentette fel. Ez a panasz annyiban, a. mennyiben a felebbezési biróság alperest ama 9 hóra vonatkozóan fizetésre egyáltalában nem kötelezte, alapos, egyebekben pedig nem bir megállható alappal. A felebbezési biróság ítéletében foglalt ése részben panaszszal meg sem támadott tényállás szerint ugyanis felperes az ^1) alatti okiratba foglalt szerződés mellett lépett üzletvezető gyanánt az alperes szolgálatába és alperes felperest a 4. alatti okiratba foglalt fegyelmi határozattal az 1896. évi május havában fegyelmi uton büntetésképen bocsátotta el szolgálatából. A szerződő felekre nézve az alkalmazandó anyagi jogszabályt maga a szerződés alkotván, a felperest szolgálati viszonyból megillető jogok és kötelezettségek meghatározására az d) alatti okirat az irányadó. Az A) alatti okirat VII. pontjában a felperes szolgálati viszonya megszűntének csak azok az esetei vannak szei'ződésileg szabályozva, a mely esetek felperes részéről szolgálati kötelezettségének különben teljesen betartása mellett előfordulhatnak; ennek a VII. pontnak rendelkezése tehát nem zárja ki azt, hogy a mennyiben felperes szolgálali kötelezettségének önhibájából eleget nem tesz, felperes ellenében is alkalmaztassák mindaz a megtorló vagy elhárító intézkedés, a mi ily esetben a szolgálatadó jogos érdekének megóvása czéljából, a dolog természeténél fogva szükségessé vált; de az A) alatti okirat VI. pontjának kifejezett rendelkezése szerint alperes a felperesnek, mint a magyar kir. államvasutak nyugdíjintézete tagjának ott szerzett nyugdíjigényét átvette és felperesnek alperesnél töltendő szolgálati évei alatt az az igény tovább folyik ugy, hogy niindkét szerződő fél e tekintetben a m. kir. államvasutak nyugdíjintézetének akkor érvényben volt szabályait magára nézve mórvadónak és kötelezőnek elismerte, egyúttal felperes ama szabályzat szerint az őt terhelő befizetések teljesitésóre ós őt illető előnyöknek alperes részére átengedésére magát leköte10*