Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)

148 KÖTELMI JOG Szolgálati lezte. Minthogy pedig szolgálati viszonyból kifolyóan fegyelmi szerződés hatóság gyakorolhatása nemcsak, törvényen, vagy törvény erejével Magánválla- biró rendeleten, hanem szerződésen is alapulhat; minthogy tolat fegyelmi vábbá a felebbezési bíróság Ítéletében foglalt és e részben jogköre és panaszszal meg sem támadott tényállás szerint a VI. alatt nyugdijinté- csatolt okirat valódi, a m. kir. államvasutak nyugdíj intézetézetének perel- nek szabályzatát tevő eme VI. alatti okirat 12. czikke szerint, heiMége. az alkalmazottnak nyugdij iránt minden igénye akkor is elvész, ha ő a szolgálatból fegyelmi uton büntetésképen elínozdittatik: ezeknél fogva az A) alatti okirat VI. pontjából jogszerűen következik, hogy felperes szerződésileg alávetette . magát annak, hogy őt alperes a szolgálatból fegyelmi uton büntetésképen elmozdíthassa és igy ő ellenében az alperes fegyelmi hatóságot gyakorolhasson; a fegyelmi hatóság gyakoroltatásának pedig nem előfeltétele az, hogy annak módozatára nézve alperesnek különálló irásos rendszabálya legyen, hanem elégséges az, hogy az alkalmazottak előtt ismert legyen az az irány és eljárás, a mit e tekintetben alperes állandóan követ; ámde a felebbezési bíróság ítéletéből vagy a tárgyalási jegyzőkönyvekből nem tűnik ki az, hogy felperes felhozta volná azt, hogy ő az alperesnél szokásos fegyelmi eljárás módozatait nem ismerte és hogy vele szemben lényegileg ama módozattól eltérően bánt el az alperes. Téves tehát a felebbezési bíróságnak az a jogi döntése, hogy alperes a felperes ellenében fegyelmi hatóságot nem gyakorolhatott; a 4. alatti okiratból és a felebbezési bíróság ítéleti tényállása szerint valódinak elfogadott 8. alatti okiratból pedig nyilvánvaló, hogy alperes a felperes ellenében a fegyelmi hatóságot bizonyos alakszerűség mellett tényleg és akként gyakorolta, hogy felperest a szolgálatból büntetésképen elbocsátotta. A fegyelmi hatóság tényleg megtörtént jogos gyakorlásának az - a jogszerű hatálya, hogy a rendes bíróság a felperes illetékes fegyelmi hatóságának elhatározási körébe eső tények valóságát és a lefolyt fegyelmi eljárás során kiszabott büntetés mérvét felülvizsgálni jogositva nincs, hanem elbirálási jogkörébe egyedül az a lérdés tartozik, vájjon a felperes terhére a fegyelmi határozattal rótt cselekmények olyan természetüek-e, a melyek a VI. alatti nyugdijszabályzat fent idézett tekintete alá eső jellegüknél fogva a )iyagdijigény elvesztését vonhatják maguk után ? Ehhez képest felperes részéről felülvizsgálati kórelmében az ellene hozott fegyelmi határozat érdemére nézve felhozottakat tekintetbe venni nem lehetett; de alaptalan felperesnek az előzetes büntető eljárás szükségességére nézve felhozott panasza is< mert alperes*felperesnek a büntető uton meg nem torolt ós kivált elévülés következtében már meg sem torolható esetleges büntetésre méltó cselekményeinek magánjogi következményei vódelmül érvényesíteni jogositva van. Minthogy pedig a szolgálatból büntetésképen jogosan történt elbocsát tással az elbocsátottnak a további szolgálati illetményhez min-