Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)

KOTKLMJ JOG biztosításáról magában a szerződésben gondoskodni, következően, Haszonbérlet. ha felpereseié részéről ez irányban a szerződés kötésekor gondoskodás Ad6 nem tizenem történt, utólag alperestől ily biztosítás nyújtás és ennek lése a haszonmegtagadása esetén a szerződésnek vagyoni megbízhatatlanság bérlő által következtében való megszüntetése nem követelhető, mivel a szerződés nem ok a szermegszüntetésére jogszerű alapot csak a szerődésben elvállalt -ődés felbonkötelezettség nem teljesítése képezhetné, azt pedig, hogy tárára. Alhaalperes a szerződésileg elvállalt kötelezettségnek meg nem szonbérbefelelt volna, a felebbezési bíróság ítéleti tényállása nem adás. tartalmazza. (901. ápr. 12. I. G. 104.) 19668. Curia: A tulajdonos az Írásbeli szerződés szerint Haszonbérlett jogosítva lévén a haszonbérleti viszonyt bármikor megszün- viszony megtetni, ezzel a jogával is csak kellő időben élhet, és pedig szüntetésének nem akkor, a mikor a haszonbérlő a következő gazdasági ideje. évre szükséges előmunkálatokat már elvégezte, állítólag azért, mert a haszonbérlő az elmúlt évben a bér gyanánt kikötött terményeket nem a kellő mennviségben adta meg. (900. decz. 6. I. G. 470.) 19669. Curia : Jogszabály a haszonbérleti szerződéseknél Haszonbérleti az; hogy a haszonbérbeadó a szerződés megszüntetését az ez szerződés megiránti jognak kikötése nélkül is követelheti, ha a haszonbérlő a szüntetése a szerződés lényeges kikötését megszegi. A felebbezési bíróság kikötött gaztényállásként megállapította, hogy alperes arra kötelezte dálkodási magát, hogy a haszonbérelt földből 10 lánczot 1901. év „tódtól való őszén búzával bevet és hogy felperes azt a kötelezettséget eitérés miatt, azért kötötte ki, hogy ez a buzavetés felperesnek az 1902. április 15-én esedékessé válandó haszonbér-követelésére nézve biztosítékul szolgáljon. Megállapította továbbá a felebbezési bíróság tényállásként azt is, hogy alperes a 10 láncz őszi buzavetés iránti kötelezettségének eleget nem tett. Minthogy pedig az alakilag és tartalmilag vitássá sem tett A) alatti haszonbérleti szerződés L. pontjában a szerződő felek a haszonbérelt földre nézve a vetésforgást megállapították és az ez iránti megállapodás már annálfogva is, hogy felperes szerződésileg világosan kikötötte, lényegesnek tekintendő, alperes pedig ezt a lényeges kikötést már a haszonbérleti első év kezdetén megszegte; minthogy továbbá a 10 láncz földnek 1901. év őszén búzával való bevetése iránti kikötés annyival is inkább lényeges, mivel a megtámadott ítélet megállapított tényállása szerint ez a buzavetés volt felperes fél évi haszonbér követelésének biztosítására szolgálandó és alperes ezt a biztosítékot felperestől elvonta, a mennyiben a megtámadott ítélet tényállása szerint alperes a haszonbérelt földet alhaszonbérbe még nem adta, hanem ez iránt csak alkudozásban állott és felperes nem volt köteles arra várni, míg alperes vagy az ő alhaszonbórlői ezt a 10 láncz földet netán tavaszi búzával bevetni fogják; ezeknél fogva nem sértett a felebbezési bíróság jogszabályt, a mikor az alperes részéről nem teljesített feltételt oly lényegesnek Márkus: Felsőbíróságaink elvi határ XIII u