Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)

130 KÖTELMI JOG Haszonbérlet tekintette, hogy ennek nem teljesitése jogilag a haszonHaszonbérlet, bérleti szerződés megszüntetését vonja maga után és ez seerzödesmec)- alapoD a keresetnek helyt adott. (902. ápr. 17. I. G. 108.) szüntetésen 19U70. Cuna: A felperes által már csak a felülvizsMkötöu gaz- gálati tárgyaláson szóval előterjesztett aj panaszpontok a dálkodást S. E. 190. §-a értelmében a felülvizsgálatnál figyelembe módtól való nem vétethettek. Felperes felülvizsgálati kérelmét a S. ET eltérés miatt. 185. §-ának a) pontjára alapítva azt panaszolja, hogy a felebhezési biróság anyagi jogszabályt sértett azzal, hogy habár megállapította azt, hogy alperesek a B) alatti szerződést megszegték, a mennyiben a szerződés 7. pontjában foglalt rendelkezés ellenére feles gazdálkodást űzlek, takarmányt a birtokról elszállítottak s végül, hogy legelőt és kaszálót feltörtek, mindamellett a haszonbérleti szerződést meg nem szüntette. Ez a panasz nem bir megállható alappal; mert téves ugyan a felebbezési bíróságnak az az indoka, hogy a szerződés megszüntetésének még a szerződés lényeges feltételeinek megszegése esetén sem volna helye, mert a felek a B) alatti szerződés 4. pontjában a szerződés megszüntethetését egyedül a haszonbér fizetés elmulasztása esetére korlátolták, egyéb szerződésszegés következményéről pedig a szerződés 8. pontja rendelkezik. A szerződés 4. pontjának ama rendelkezéséből ugyanis, hogy a haszonbér fizetés elmulasztása esetén a szerződés megszüntetésének van helye, nem következik, hogy a haszonbérleti viszony a haszonbérleti idő lejárta előtt egyéb okokból megszüntethető nem volna; minthogy általánosan elfogadott jogszabály az, hogy a haszonbérleti szerződés lényeges kikötését megszegő haszonbérlővel szemben a haszon-' bérbeadó a szerződés megszüntetését abban az esetben is követelheti, ha a szerződésben a szerződésszegés következményéül a szerződés megszüntethetése ki nem mondatott; külömben is a szerződés 8. pontjában foglalt rendelkezés, egyedül a szerződéstől való visszalépés, vagy a takarmány elszállítása esetén alkalmazható. Mindamellett helyes a felebbezési bíróságnak ez a jogi döntése, mely szerint felperest keresetével elutasította; mert a felebbezési biróság által megállapított, felperes által meg sem támadott, a S. E. 197. §-a alapján l el iát a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás szerint alperesek részéről nem követtetett el oly szerződésellenes cselekmény, a mi jogi beszámítás alá volna vonható. Ugyanis habár a felebbezési biróság tényállása szerint alperesek a haszonbérleti területnek az egész haszonbérlemóny területéhez arányítva jelentéktelen terjedelmű részen két holdon répát feles müvelés utján termeltek és alkalmazottjuk T. majorosnak javadalom fejében rozs és tengeri termelésre két hold földet adtak, ez a rendes haszonbérleti gazdálkodás természetével nem ellenkezik s a szerződésileg tiltott feles gazdálkodás meghatározása alá nem esik. Azzal pedig, hogy a termelt répának egy részét alperesek elszállították,