Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)

128 KÖTELMI JOU Haszonbérlet, eldöntése következtében azonban ez a körülmény fontossággal Adó nem, fize- nem bir. (902. ápr. 17. I. G. 128.) tése a haszon- 1%(>7. Curia : Felperesek első sorban azt panaszolják, bérlő által hogy a felebbezési bíróság jogszabályt sértett azzal, hogy nem ok a szer-nem állapította meg azt, hogy alperest a haszonbérlemény ződés felbon- után kivetett adók fizetésében késedelem terheli. Ez a panasz tására. Alha- nem bir megállható alappal; mert általánosan elfogadott szonbérbe jogszabály ugyan, hogy a haszonbér fizetésében tanúsított adás. késedelem a haszonbérbeadót a haszonbérleti szerződé* felbontására még akkor is feljogosítja, ha az a mulasztás következményéül szerződésileg ki nem köttetett, mindamellett az állandóan követett birói gyakorlat szerint, ellenkező megállapodás nem létében a mulasztás eme következménye csakis magára a főkötelezettségre, vagyis a haszonbérre lévén vonatkoztatható, a mellékkikötésekre és szolgáltatásokra, a melyek közé a haszonbérlőre hárított közterhek viselése is tartozik, jogszerűen ki nem terjeszthető, minélfogva a perbe vett jog eldöntésénél nem bir jogi jelentőséggel az a kérdés, hogy alperes követett-e el késedelmet a szerződésileg őt terhelő közterhek fizetése körül, következően nem képez szabálytalanságot az, hogy a felebbezési biróság az ügy eldöntésére nem lényeges ténykörülmények megállapítására ki nem terjeszkedett. Felperesek további panasza az, hogy a felebbezési biróság anyagi jogszabályt sértett azzal, hogy az A) alatti szerződést felperesek kérelmére szerződésszegés ezimón föl nem bontotta, jóllehet megállapítást nyert az, hogy alperes a haszonbérlet tárgyát, a nélkül, hogy arra felperesek hozzájárulását kikérte volna, — alhaszonbérbe adta. Ez a panasz sem alapos; mert a haszonbérleménynek alhaszonbérbeadása szerződésellenes cselekményt csak akkor képezhet, ha a haszonbérlő a haszonbérleménynek alhaszonbérbe adásától szerződésileg eltiltatott; minthogy azonban a felebbezési biróság ítéleti tényállása szerint alakilag és tartalmilag valónak elfogadott A) alatti szerződés nem tartalmaz oly rendelkezést, melynélfogva alperes az alhaszonbérbeadástól eltiltatott volna, ehhez képest alperes panaszolt cselekménye a szerződés rendelkezéseibe nem ütközvén, az a szerződés megszüntetésére jogszerű alapot nem szolgáltat. Végül azt panaszolják felperesek, hogy a felebbezési biróság anyagi jogszabályt sértett azzal, hogy jóllehet Ítéleti tényállása szerint alperes összes vagyonát rokonaira ruházta, s ebből jogszerűen következtethető, hogy az A) alattiban foglalt kötelezettségének a jövőben eleget nem tehet, mindamellett a fenforgó vagyoni megbizhatatlanság ellenére a haszonbérleti szerződést meg nem szüntette. Ez a panasz sem alapos; a szerződő felek ugyanis kölcsönös jogaik és kötelezettségeik feltételeit a szerződéskötéskor szabadon határozhatják meg, s jogviszonyaikra nézve az a szabályozó, a mit ilyenül a szerződésben egyértelmüleg elfogadtak. A felek feladatában áll tehát a szerződésben elvállalt jogok és kötelezettségek