Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)

ki'TKLMI M tartozatlan fizetés ezimén visszaköveteli a tulfizetett összeget, Haszonbérlet, mert 6 évi 300 forint maximális összeg erejéig, de mindig Haszonbérlő csak a birtokot tényleg terhelő vízszabályozási járulékot volt óltai fizetni köteles megfizetni. Megállapittatván, hogy az évi 300 forint kötelezett vizfizetésével a haszonbérlő a 12 éven át tényleg 3291 koronával szabályozási többet fizetett, mint a mennyit a birtokra ezen idő alatt járulék. tényleg kivetett járulék tett, az alsóbiróságok ennek az összegnek, mint a szerződés szerint tartozatlanul fizetettnek, a visszatérítésére kötelezik a bérbeadót. A Curia, mindkét alsóbirósági Ítélet megváltoztatásával, elutasítja a keresetet, mert a szerződés a különbözet visszatérítéséről nem szól, abból pedig, hogy felperesek 12 éven át a 300 forintot minden kikötés és fentartás nélkül fizették és a haszonbérlet megszüntetése után is a vitás kérdéseket rendezték, a nélkül, hogy ez a kérdés szóba került volna, kitűnik, hogy felperesek maguk sem értelmezték a szerződést kereseti álláspontjuk szerint és hogy az évenként, bár vízszabályozási járulék ezimén a fizetett 300 forint haszonbérösszeg kiegészítő részének volt tekintendő. (902. okt. 14. 4325/901.) 196U4. Curia : Téves jogi felfogásból indult ki a felebbezési bíróság, midőn azt mondotta ki, hogy a mennyiben a A bérfizetés elbórszerződés 10 évre a felmondás kizárásával van kötve, a mulasztása. bérfizetés elmulasztása esetén is felperesek csak a szerződés mintok a szerteljesítését, t. i. a bérfizetést követelhetik és csupán ha a zödés felbo»szerződés teljesítése lehetetlenné válik, az által, hogy a bér tdsára. be nem hajtható, követelhetik a szerződés felbontását. A bérleti szerződésre az a jogszabály áll, hogy ka a bérfizetés elmulasztatik, a meghatározott időre kötött bérleti szerződés is felbontható, ha csak a szerződés erre nézve világos lemondást nem tartalmaz, ez pedig a felek által valónak elfogadott szerződésben nem foglaltatik. Minthogy pedig a peres felek kölcsönös előadása alapján a felebbezési bíróság valónak fogadta el azt a körülményt, hogy alperes a kikötött bért már hosszabb idő óta nem fizette ki, a jogszabály helyes alkalmazásával alperes mulasztása alapján a bérleti szerződés felbontandó s ehhez képest a felebbezési bíróság ítélete megváltoztatandó volt. (901. ápr. 26. I. G. 137.) 19li(i5. Curia: Felperes keresetét arra alapította, hogy alperesek az 1897. évi április hó 24-én és szeptember hó 1-ső napján lejárt haszonbér fizetésénél oly késedelmet tanúsítottak, melynek következtében az A) alatti okirat alapján a szerződés megszüntetését jogszerűen követelheti, a per során pedig keresetének alapjául még azt is felhozta, hogy alperesek az 1897. évi szeptember hó 1-ét követő legközelebbi négy fizetési határidőben a fizetés teljesítésében ismét késedelmesek voltak. Minthogy azonban a perjog általános szabályai szerint a perbe vett jog rendszerint a kereset megindítása idejében való állása szerint birálandó meg, e szerint