Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)

116 KÖTELMI JOG Seriét. irányadó tényállás szerint jelenleg felperes az alperestői az A bérbeadó ]g99. május hó 1-től ugyanez év október 31-ig terjedő törvényes zá- félévre követel 2000 korona bért és 60 korona vizdijat; logjoga. továbbá R. R, bérbe vett és birt felperestől egy helyiséget félévenként előre fizetendő félévi 2000 korona bér és 60 korona vizdij kikötése mellett; 1899. évi január havában felperes R. R.-el szemben a bérleti szerződést 1899. évi május hó 1-ső napjára felmondotta és ezt a felmondást R. R. elfogadta; R. R. ellen utóbb, de még 1899. év május hó l-ső előtt a csőd megnyittatott; R. R, és alperes 1899. óv május 1-ón a bérleményből az ingókat el akarta szállítani, de felperes ezt, mert addig az ideig is fizetetlen bérkövetelése fennállott, rendőri segélylyel megakadályozta, és ezért maradtak azok az ingók 1899. évi július hó 3. napjáig a bérleményben. E tényállás mellett a bérleti viszony, az 1899. évi május hó 1-ső napjára kölcsönös megegyezés mellett már megszűnt; ez a megszűnt bérleti viszony pedig nem hosszabbittatott vagy újult meg az által, hogy az illető ingok utóbb is a bérleményben maradtak; mert habár felperes törvényes zálogjogánál fogva az illető ingóknak a bérleményből elvitelét jogosan megakadályozhatta, az illető ingóknak a bérleményben akként megmaradása egymagában véve jogilag nem tekinthető olyannak, hogy az által alperes a bérleményt használta és a bérlemény felett az uralmat gyakorolta vagy kifejezést adott volna annak, hogy a bérleti viszonyt, mint ilyent, fentartani kivánja. (900. okt. 9. I. G. 331.) Bérlett szer- 19655. Curia:1 Téves jogi felfogásból indult ki a felebződé.H felbon- bezési biróság, midőn azt mondotta ki, hogy a mennyiben tása bér nemű bérszerződés 10 évre a felmondás kizárásával van kötve, fizetése miatta bérfizetés elmulasztása esetén is felperesek csak a szerződés teljesítését, t. i. a bérfizetést követelhetik és csupán ha a szerződés teljesítése lehetetlenné válik az által, hogy a bér be nem hajtható, követelhetik a szerződés felbontását. A bérleti szerződésre az a jogszabály áll, hogy ha a bérfizetés elmúlásztatik, a meghatározott időre kötött bérleti szerződés is felbontható, ha csak a szerződés erre nézve világos lemondási nem tartalmaz, ez pedig a felek által valónak elfogadott szerződésben nem foglaltatik. Minthogy pedig a peres felek kölcsönös előadása alapján a felebbezési biróság valónak fogadta el azt a körülményt, hogy alperes a kikötött bért már hosszabb idő óta nem fizette ki, — a jogszabály helyes alkalmazásával alperes mulasztása alapján a bérleti szerződés felbontandó s ehhez képest a felebbezési biróság Ítélete megváltoztatandó volt. (901. ápr. 26. I. (í. 137.)