Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)

KÖTELMI i<)( XII Haszonbérlet. líHióti. Curia: A felebbezési bíróságnak e részben panasz- 1 kmtytík szál meg sem támadott tényállása szerint, alperesek a haszon- kövcteihetésébórlet tárgyát a haszonbérlet kezdetével átvették, a mi által "«* Mőbdi a szerződés lényeges feltételei teljesedésbe menvén, alperesek határa, a szerződésen alapuló kötelezettségük teljesítését azért, mert a bérlemény egyes tárgyai a szerződésben meghatározott időben át nem adattak, jogszerűen meg nem tagadhatják, hanem a kötelezettségnek maguk részéről való teljesítése mellett a haszonbérbeadótól szintén csak teljesítést követelhettek, és az a körülmény, hogy a szerződés teljesítésénél felperest is terheli késedelem, egymagában a fenforgó esetben annál kevésbbé alkalmas arra, hogy a mulasztásnak a szerződésben megállapított terhes következményeit elhárítsa, mert sem a Tárgyalási jegyzőkönyv, sem a felebbezési bíróság ítélete nem tartalmazza azt, hogy alperesek megállapittatni kérték volna, hogy felperes a szóban forgó helyiségek átadását megtagadta volna, vagy hogy annak visszatartásáért kártérítési igényük lehetne, mert továbbá a haszonbér a bérlemény tárgyának használati eltenértékét képezvén, az arra a gazdasági évre. melynek termését a haszonbérlő beszedte, még akkor is jogszerűen követelhető, ha a haszonbérleti szerződés hatálya a gazdasági év végével megszűntnek nyilváníttatott: már pedig a felebbezési bíróság Ítéleti tényállása szerint a bérlemény 1900. évi október hó L-ig alperesek birtokában marad, következósképen emez ideig a jövedelmek beszedésére is ők vannak hivatva, annálfogva az L900. évi október hó L-ig terjedő időre járó haszonbér felperesi szintéi) jogszerűén megilleti. A megállapított tényállásból, hogy az L900. évi január hó 15-ik napján esedékessé vált 1600 korona haszonbérösszeget alperesek nem a lejárat napján, hanem juniiis hó 15-ik napjáig részletekben fizették le, és hogy felperes a szerződésben gyökerező felmondási jogának kifejezett fentartása mellett hívta fel alpereseket a fizetés teljesítésére, a felebbezési bíróság helyesen vonta le azt a jogi következtetést, hogy a fentartással nyújtott fizetési haladékkal a mulasztás szerződésileg meghatározott következményeinek terhe el nem enyészett. (900. szept. 27. I. G. 418.) 19657. Curia felülvizsgálati tanácsa: Alapos alperesnek 1 haszonbéraz a felülvizsgálati panasza, hogy a felebbezési bíróság jogsza- lonek átadott bályt sérteti azzal, hogy őt az .4) alatti szerződés 10. pontjában épületek jo~ felsorolt kastély és melléképületeinek jó karba hozatalára karban taris kötelezte, jóllehet a felhívott szerződós 10. pontjának tóm. világos tartalma szerint ezek az épületek oly karban voltak átadandók, a milyen karban azok a szerződés megkötése idején voltak; mert az az általánosan elfogadott jogszabály, hogy a haszonbérbe adó, a haszonbérelt területen álló épületeket rendszerint jó karban és használható állapotban tartozik a haszon-