Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)

KÖTELMI Jü( behordását, a tisztántartás és a rendszeres i'ertőztelenitési Bérlet kötelezettséget is magára vállalta, sőt magát arra kötelezte, ^ertésszállás hogy a fennálló törvények alapján elrendelendő hatósági kibérlése. intézkedéseknek, amennyiben azok a közegészségi vagy állategészségi vagy rendőrügyi törvény, esetleg a köztisztasági szabályrendeleteken alapulnak, saját költségén eleget tesz. A felebbezési bíróság Ítéleti tényállása szerint a földmivelésügyi magyar királyi miniszter a fellépett sertésvész következtében 1895. évi május hó 27-ik napján sertéseknek a kőbányai piaczra való szállítását vagy hajtását megtiltotta, ez a tilalom fennállott az 1895. évi deczember hó 15, napjáig, sertéseknek Kőbányára szállítását 1896. év január hó 25. napjától kezdve ugyancsak sertésvész miatt ismét megtiltotta és ez az általános tilalom az 1896. évi szeptember hó 9. napjáig állott fenn, amikor is sertések beállítását Kőbányán csupán azokba a szállásokba engedte meg, amelyek vasúttal, illetőleg külön rakodóval birnak, ez a korlátozás pedig az 1897. évi márczius hó 22. napjáig állott fenn. A Curia felperes és alperes között ugyancsak az A) alatti okiratra alapítottan egy korábbi időtartamra követelt bér iránt lefolyt perben 1897. G. 285. számú ítéletével már kimondotta azt, hogy a sertésvész miati a sertésbehozatal eltiltása az illető szállások eredeti czéljaira való használhatóságát befolyásoló olyan véletlen balesetnek tartandó, amelynek veszélye a szállások bérbeadóját éri. hogy az i) alatti okirat szerint a hatóságnak az egészségügyi törvényeken alapuló egyes intézkedéseinek megtétele iránt alperes részéről elvállalt kötelezettség nem foglalja magában a közérdek szempontjából tett olyan hatósági intézkedés következményének elvállalását, amelynek következtében a kibérelt szállás maga válik eredeti czéljaira hasznavehetetlenné, hogy alperes a kibérelt sertésszállást sertésállományának elidegenitése következtében a rendeltetése czéljaira csupán a sertéskereskedéssel való üzletnek okszerű folytatásá val használhatta volna is, ez a sertésbehozatal tilalma következtében kizártnak tartandó, ennélfogva az a körülmény, hogy Kőbányán a zárlat tartama alatt is bizonyos mennyiségben volt sertésállomány és hogy onnét a főváros egyéb területére azonnal levágatás végett a sertés elszállítható volt, nem alkalmas annak megállapítására, hogy a kibérelt szállásnak alperes részéről nem használásának oka az alperes eljárásában található fel és hogy alperes a bérlemény tárgyának hasznavehetetlenségét eredményező véletlen baleset következtében bér fejében az általa az albérlet utján valóban beszedett bérnél többet nem köteles felperesnek megfizetni. Az a körülmény, hogy a bérleti idő tartama alatt hatósági intézkedés következtében sertések beállítása csupán azokba a szállásokba volt megengedve, melyek vasúttal birnak és hogy a felebbezési bíróság Ítéleti tényállása szerint a hatóság sertésvész miatt az alperes által kibérelt szállás olyan rendkívüli fertőztelenitését foganatosíttatta, a mi a rendesnél Márko>: Felsfihirósngnink elvi határ XIII y