Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)
100 KÖTELMI J< II Ajándékozás, ajándékozásról van szó, a felebbezési bíróság Ítéletének tényAjándékozás állásában oly tények, a melyekből jogilag azt lehetne kövétfogalma. keztetni, hogy az A) alatti létrejöttekor P. f. az alperest akkor, midőn ennek ingatlanát tényleges értékén alól adta cl, vagyoni ingyenes előnyben részesíteni kívánta, s különösen, hogy alperes ezt tudva, a szerződést mint részben ingyenest fogadta el, meg nem állapíttattak. (901. márez. 1. 1. G. 22.) 19(>3B. Curia . Az az ingatlan, melynek tulajdonát örökhagyó özv. M. ,).-né a felebbező alperesekre az 1890. évi deezember 31-iki szerződéssel átruházta, a szakértők becslése szerint az átruházás idejében 863 K értéket képviselt és évenkint 30 K tiszta hasznot hozott. A szerződéssel alperesek ellenértékül magukra vállalták az átruházó özvegy és gyengeclméjü fia M. J. életfogytiglani eltartását és az átruházó eltemettetését. Vagyonátruházásoknál ajándékozás a most jelzett Imiás elvállalása esetén csak akkor forog fenn, ha a tartási költség egészben vagy legalább lényeges részben az átruházott vagyon jövedelméből fedezhető. Tekintettel azonban arra, hogy az alperesekre átruházott ingatlan tiszta jövedelme a szakértők szerint évenkint csak 30 K-i lesz ki, nyilvánvaló, hogy ez a jövedelem távolról sem közelíti meg azt az összeget, a mely 2 egyén eltartására szükséges, hogy tehát a keresetben említett szerződés ajándékozási szerződésnek nem tekinthető. (902. jan. 14. 1071/901.) Ajándékozás 19(537. Curia: A keresethez A—f) a. bemutatott, L884. é* halál esd április 10-én kell vagyonátruházási szerződés, halálesetre szóló ajándé- szóló ajándékozási szerződésnek A no ezimezve ugyan, mindkozás ká:// amellett azonban ez a szerződés jogi természeténél fogva, hmőmbséy. halálesetre szóló ajándékozást nem képez, mert ez a kétoldalú szerződés, a melyben a megajándékozott kötelezettségeket is vállal magára az ajándékozóval szemben, s az ajándékozó lemondott az ajándékká adott ingatlan tulajdona feletti minden rendelkezési jogról, s csak annak használatát tartotta fenn részben magának életére; nevezetesen lemondott az ingatlant illethető végrendelkezési és egyéb bármi néven nevezendő jogügylet köthetési jogáról, sőt engedélyi adott arra is. hogy a megajándékozott tulajdonjogát az ajándék tárgyát képező ingatlanokra a telekjegyzőkönyvben elő is jegyeztethesse. A dolog ily állásában a szerződésnek az a kijelentése, hogy a megajándékozott a tulajdonjogot csakis az ajándékozó halála után szerezheti meg, más jogi jelentőséggel nem bir, mint azzal, hogy a szerződésnek emiitett intézkedése által, a korlátlan tulajdonjognak a megajándékozott által megszerzésére egy későbbi időpont lett meghatározva. V/A a szerződés tehát élők közötti kétoldalú ajándékozásnak lévén tekintendő, mim ilyennek érvényességéhez a törvény a végrendeleti intézkedések érvényességéhez megkívántató külkellékek létezését meg nem kívánja, hanem elégséges, ha az alakilag a törvénykezési rendtartás szabályainak megfelel. S minthogy
