Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)

KÖTELMI JOG. A kötelmek kijelentése nélkül, hogy a vételári követelés mint ilyen és a megszűnése vételből származható minden igény, tehát az eladónak az ingatlan T7jitás. tulajdona és tehermentesítése iránt fennálló szavatossága is megszűnik, ilyen körülmények között tehát a kötelezvényadás csakis a hitelezett vételári követelés biztosítására és annak czélirányosabb érvényesítésére szolgál. (1901. november 20. T. Elévülés.*) G. 392.) 19621. Curia. A jognak hosszabb időn át való nem gyakorlásából, az elévülési időn belül rendszerint jogilag nem következik a jog megszűnése s a jognak hosszabb idSn át nem gyakorlása magában véve csak olyan adat, a melyből a biróság esetleg ténybeli következtetést vonhat a jogot megszüntető valamely egyéb tény való voltára; az ilyen ténybeli következtetés azonban a felülvizsgálat körébe nem tartozik. (902. jun. 11. I. G. 78.) VIII. Vétel Vételi szerző- 19622. Curia: A vételi szerződés akként jött létre, hogy dés felbont- az eladó az illető gépet jó karban tartozik alpereseknek hatósága, átadni ós hogy az illető gép használhatóságát a hatósági kazánvizsgálat eredménye is tanusitsa; következésképpen, ha ezek a lényeges kikötések teljesedésbe nem mennek, alperesek maguk részéről a szerződést teljesiteni nem kötelesek, sőt a szerződéstől még akkor is élállhattak, ha a szerződésben esetleo kiköttetetl az, hogy a vételi ügy fel nem bontható, mert az ilyen kikötés nem rnnatkozhátik arra az esetre, ha eladó a vétel tárgyának állására vonatkozó lényeges kikötésnek eleget nem tesz. (902. okt. 21. (i. I7;>. Adásvétel >< 19623. Curia: Alaptalan alperesnek az a panasza, hogy a tulajdonjog felebbezési biróság eljárási szabályt sértett azzal, hogy a /)) fen tartására! alatti okiratban foglaltaktól eltérő tényállást állapított meg (Pactwn re- s a végrehajtást szenvedettel meg nem hallgatta. -4 felebbezési servati do- bíróság akkor, mikor a D) alatti közjegyzői okiratba foglalt és a iinnii.j szerződő f^lck részéről haszonkölcsönzési szerződésnek nevezett jogügyletet a tulajdonjog fentarfásával kötött adás-vételi jogügyletnek mondotta ki, nem tényállást állapított meg, hanem a felperes keresete alapjául fektetett jogügyletet minősítette, és ezt a végrehajtást szenvedettnek meghallgatása nélkül megtehette annyival inkább, mivel az igényperben hozott Ítélet az igénylő és a végrehajtást szenvedő között való jogviszonyra hatálylyal nem bir. (1881 : LI. t.-cz. 96. §.). Az anyagi jogszabály sértését pedig alperes abban találja, hogy a felebbe*l A kamal elévüléséről 1. fönn 75—77. II.