Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)

84 KÖTELMI JOG. VI. Követelések és tartozások átszállása. Engedmény 10613. Curia: A felebbezési bíróság tényállasa, szerint terjedelme, ugyanis a kereseti követelés alapjául szolgáló B. kötelezőt az adósok ama 2200 frt tőke lejárt kamatairól állitották ki, mely tőkét a felperes 2200 forintról izóló A) alatti kötelezvényre vezetett és alakilag valónak elismert záradék szerint még a B) alatti okirat kiállítása előtt H. B.-né V. M.-ra engedményezett, a nélkül, hogy a követelés átruházásakor oly nyilatkozat tétetett volna, mely szerint felperes az engedményezett követelés lejárt kamataira nézve a követelhetési jogot a maga részére továbbra is fentartotta. Ily tényállás mellett a felebbezési bíróság alperesek fizetési kötelezettségét azért állapította meg, mert jogi felfogása szerint a tőke átruházása esetén, annak kamataira az engedmény csak akkor 1 erjed ki, ha a szerződő felek ennek határozott kifejezést adtak ; továbbá mert a jelen ügy eldöntésénél jogi jelentőséget tulajdonított annak, hogy az engedményes a követelés átruházásáért az engedményezett tőkénél magasabb összeget nem fizetett ós végül, hogy a B) alatti kiállításakor az azt aláíró adósok a tőkének előzetesen történt átruházásáról tudomással birtak. A felebbezési bíróságnak most kiemelt jogi felfogása azonban téves, mert jogszabály az, hogy ellenkező kikötés nem létében a követelés engedményezésével, az engedményezés nem egyedül a tökét, hanem az azzal egybekötött mellékjogokat, tehát a lejárt kamathoz való jogot is megszerzi; az pedig, hogy az engedményes, az engedményezett követelés ellenértékeid mily összeget fizetett, nem bir jogi jelentőséggel, mert az engedmény érvénye nem függ attól, hogy az engedményező ellenértékül az átruházott követelés és járulékainak teljes összegét nyerje, sőt az engedmény hatályára az sincs befolyással, ha ellenérték egyáltalában nem is fizettetett; az a kérdés pedig, hogy az adósok a B) alatti kötelezvény kiállításakor birtak-e tudomással arról, hogy felperes az A) alatti kötelezvényen alapuló követelést másra átruházta, az ügy megbirálásánál azért nem bírhat fontossággal, mert az engedmény csak az engedményező ós engedményes érdekeit érintvén, az eme jogügyletben részt nem vevő harmadik személyeknek tényei a jogügyletben résztvevő felek jogaira befolyással nem lehetnek. E szerint tehát a per tárgyává tett követelés jogi megbirálásánál egyedül az jöhet tekintetbe, hogy felperes az A) alatti követelés engedményezésekor, az engedményessel szemben kifejezetten fen tartotta-e a tőke lejárt kamataira követelési jogát, vagy sem"? Már pedig a felebbezési bíróság tényállása szerint az engedmény kiállításakor a kamatokról említés nem is törtónt, következésképen felperes a kamatokra követelési jogát kifejezetten fenn sem tarthatta. A most kiemeltek szerint tehát a 2200 írt tőke lejárt kamata a tőkével együtt jogilag az engedményesre átruházottnak lévén tekintendő,