Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)
KÖTELMI JOG. 85 felperes a követelés átruházása után annak kamatairól az Követelések engedményes hozzájárulása nélkül jogszerűen nem rendel- es tartozások kezhetett, mihez képest a B) alattiban foglalt jogügyletnek átszállása kötelező joghatályt tulajdonítani nem lehet, miért is a feleb- Engedmény bezési bíróság Ítéletének megváltoztatásával felperest kerese- átszáüám. téve! el kelleti utasitani. (I. (i. 263. 900. szept. 4.) 19614. Budapest/ tábla: Igaz ugyan, hogy engedménye- Felperesség zós esetén az engedményes az eredeti hitelezőnek jogaiba engedmény lép, de mert ez által az adós tartozása meg nem szűnik, egeiében. hanem csak a hitelező személyében áll be változás, kétségtelen, hogy az engedményes megbízhatja az engedményezőt azzal. hogy a követelést, amely reá engedmény ez teteit, a saját neve alatt behajthassa. Jelen esetben tehát, amidőn felperesek már a keresetindítás utón engedményezték kereseti követelésüket harmadik személyekre és amidőn az engedményesek az engedményezőkkel oly megállapodásra léptek, hogy a per továbbra is a felperesek neve alatt folytattassék és ezt a megállapodást a per bíróságának bejelentették és alperesek erről a megállapodásról végzéssel értesítve lettek, nincsen törvényes akadálya annak, hogy a per felperesek felperessége mellett érdemileg elbiráltassék, aminek következtében az elsőbiróság iléletének megváltoztatása mellett, felperesek kereseti joga megállapítandó s az elsőbiróság a per érdemi elbírálására utasítandó volt. (902. máj. 7. 5247.) — Cwiá: Helybenhagyja. (902. oki. 2. 5280.) 19615. Curia: Alp. felülvizsgálati kérelmet mini alapta- Tisztviselői lant el kelleti utasitani, mert a felülvizsgálati kérelemben jelzett fizetés engedoly bírói gyakorlat, melynél fogva köz vagy magántisztviselő mpnyezése. fizetésének és e fizetés járulékainak harmadik személy javára történt engedményezése a végrehajtatóval szemben joghatálulyal egyáltalán nem bírna, nem létezik, mivel a jogok oly terjedelemben. ;i melyben azokal maga az átruházó érvényesíteni jogosult, tiltó törvény vagy törvényerejű rendelet megsértése nélkül átruházás vagy engedményezés tárgyául szolgálhatnak és pedig akkor is. ha az engedményezésnek tárgyát, mint a jelen esetben is, bizonytalan összegű, és a jövőben keletkező vagy feltételtől függő kövelések képezik és mert igaz ugyan, hogy a foglaltató hitelező a követelésének kielégítéséül lefoglalt tárgyak, dolgok és jogok iránt ellenében indított igénykeresettel szemben jogosítva van az igényperben, az igény alapjául szolgáló átruházási ügyleteknek * az ő rányában való jogi hatályosságát kifogás utján megtámadni; azonban minthogy a vonatkozó tárgyalási jegyzőkönyveidtől es a felebbezósi bíróság ítéletének tényállásából nem tűnik ki. hogy elsőrendű alperes a. per folyamán a kereset alapjául szolgált engedménynyel szemben e joggal élt volna, az ez irányban csak a felülvizsgálati kérelemben felhozottak a S. K 197. §-ának rendelkezéséhez képest a felülvizsgálati eljárásban tekintetbe nem vehetők. (902. okt. 9. 1. <i. 153.)