Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)

80 KÖTELMI JOG. 1 Több hitelező biztosítására nem szolgálhatna, mivel a fizetés következtében és több adós a követelés, illetőleg tartozás mindenik adóstársat illetőleg viszonya, megszűnvén, a vonatkozó zálogjog is hatályát vesztette volna Egyetemleges-és alperes a zálogjog rangsorozatában visszkereseti igényének ség. érvényesítését jogszerűen nem szorgalmazhatta volna, tehát egymagában a zálogjog törlése által alperes visszkereseti igénye nem veszélyeztetett s ha mégis erre tekintet nélkül jelenleg az igénye veszélyeztetve van, az felperes jogára befolyással nem lehet. Az a megállapított körülmény, hogy Cs. Emil elismerte, hogy a 6000 forint kizárólag az édesapja, illetve az ő tartozása, alperes javára csak annyiban szolgálhat, hogy a követelésnek általa eszközölt kifizetése esetén viszonkereseti igénye az adóstársa ellenében az egész összegre kiterjed. Mindezeknél fogva a felebbezési bíróság ítélete felperes által neheztelt részében megváltoztatandó és alperesek a kereseti összeg és kamatai megfizetésére a kimutatott örökség erejéig, továbbá mint pervesztes felek az okozott összes perbeli költség viselésére, ez utóbbira nézve feltétlenül kötelezendők voltak, ideértvén a felülvizsgálati költséget is. (900. okt. 11. I. G. 311.) Egyetemleges- 19605. Curia: Téves ugyan a felebbezési bíróságnak az ség. A hitelező a felfogása, hogy az egyik egyetemleges kötelezett által nem ruház- teljesített fizetés alapján a hitelező a követelést az általa hatjadtjogaitbirt jogokkal a fizetést teljesítőre átruházhatná, mert az az egyik adós- egyetemlegesen kötelezettek egyike által teljesített fizetésnél társra. magára a visszkereseti jogra és annak mérvére döntő az a jogviszony, mely az egyetemlegesen kötelezettek között fenforog, miből jogszerűen az következik, hogy a hitelező a követelést nem ruházhatja át a fizetést teljesítő egyetemleges kötelezettre oly joghatálylyal, hogy az a többi egyetemleges kötelezett ellenében ezeknek a hitelezővel szemben fennállott eredeti kötelmi viszonya alapján tekintessék fennállónak (hasonló értelemben döntött a Curia I. G. 495/898. szám alatt); mindamellett helyes a felebbezési bíróságnak az a jogi döntése, mely szerint alperest a keresetbe vett követelés megfizetésére kötelezte, mert a felebbezési bíróság által alakilag és tartalmilag valónak elfogadott A) alatti okirat tartalma szerint felperes a hitelező összes követelését kiegyenlitette. a teljesitett fizetés tényéből pedig felperes részére az a jog származott, hogy mindazt, a mit a perbevont adós helyett és érdekében fizetett attól visszkereseti jogánál fogva követelhette. Minthogy pedig a felebbezési bíróság tényállása szerint, bár a B) alatti kötelezvényt felperes is mint egyetemleges adóstárs irta alá, mindamellett a kölcsönt egyedül elsőrendű alperes és férje vették fel és saját czéljaikra fordították és hogy elsőrendű alperes kijelentette, hogy a férjét terhelő adósságot is meg fogja fizetni, nem bir törvényes alappal elsőrendű alperesnek az az érvelése, hogy felperes visszkereseti joga alapján is ő csak részfizetésre volna kötelezhető. (900. okt. 23. I. G. 366.)