Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 12. kötet (Budapest, 1902)

KÖTELMI JOG. 76 alp.-ek í'elp.-eknek mtériteni tartoznak, mivel ez a díjtöbblet a ten- Bérlet, tebb kifejtettek szerint az alp.-ek által kibérelt helyiségek ren- A járulékok dcltetésszerü használatával elkerülhetetlenül szoros összefüggés- fizetésének ben nem áll. Ezzel szemben nem jöhet figyelembe az a körül- kötelezettsége mény, h. alp.-ek a gázmotor felállítása előtt annak falállitásához a fővárosi felp-ek beleegyezését is kieszközölték és felp.-ek eziránt! enge- lakbérleti szadélyüket a 2. 7. a. nyilatkozattal mtagadták anélkül, h. az áta- bály ok szerint. lányon felüli vízfogyasztás dijának alperesek által leendő fizetését kikötötték volna ; mert a kibérelt helyiségek használatával elkerülhetetlenül szoros összefüggésben nem levő fogyasztás következtében felmerült vizdij követelésének joga, felp.-eket a fent kifejtettek szerint külön kikötés nélkül is megilleti; erről az igényükről való lemondás pedig a 2. /. a, nem foglaltatik. (900. máj. 10. G. 36.) Albérlő és 18395. Curia felülvizsgálati tanácsa: Alaptalan felp.-nek az bérbeadó közti a panasza, h. a felébb, biróság msértette azt az anyagi jogsza- viszony a főbályt, mely szerint az, a ki tudva msérti másnak a jogát, sza- városban. vatol az eme jogsértő cselekmények károsító következményeiért és továbbá, h. msértette volna azt az anyagi jogszabályt, a mely szerint abban az esetben, ha a bérlő a tulajdonossal kötött szerződést másra átruházza s a háztulajdonos ezt türi és a házbért tőle elfogadja, ez által a háztulajdonos és ama más személy közt közvetlen jogviszony keletkezik, a melynek folyományaként a szerződésnek önkényes megsértéséből eredő károkért a háztulajdonos annak a harmadik személynek is közvetlenül szavatol. A felébb, bíróságnak az elsőbiróság ítéletéből átvett tényállása szerint ugyanis fp. a másod- és harmadrendű alp.-kel bérleti szerződésre nem lépett, hanem csak az elsőrendű alp.-tői, mint bérlőtől vette albérbe a másod- és harmadrendű alp.-ek tulajdonát képezett házban levő bolt- és raktárhelyiségeket. Jogszabályként áll az, h. a bérleadó közt és az albérlő közt az albérbe vétel által szerződési jogviszony viem keletkezik és a bérbeadó tulajdonos a tulajdonos a tulajdona feletti rendelkezésnél, jelesül a fenforgó esetben a ház eladásánál, az albérlőnek a bérlővel való albérleti viszonyára tekintettel lenni nem tartozik akkor sem, ha rendelkezése következtében az albérlet tárgya az albérleti szerződés időtartamának letelte előtt, az uj kdajdonos részéről jogilag visszavétethetik. De szerződési jogviszony keletkezése a felp. és a másod- és harmadrendű alp-ek közt jogilag meg nem állapitható a Budapest fővárosi lakbérleti szabályzat 26. §-ának rendelkezéseiből sem, mert ha a másod- és harmadrendű alp.-ek egyenesen beleegyezésüket adták volna is abba, h. elsőrendű alp. mint bérlő a bérelt bolt- és raktárhelyiségeket a felp.-nek albérbe adhassa; a mi egyébiránt meg nem állapíttatott vagy ha a másod- és harmadrendű alp.-ek az albérbeadásról tudta volna is és azt az albérbeadást tűrték, a mire nézve a tények megállapítva szintén nincsenek, akkor is magában véve az albérbeadásba való kijelentett beleegyezés, a bérlőnek kötelezettségei alól felmentése nélkül és az albérlő felp.-nek közvetlen bérlőként elfogadása nél-