Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 12. kötet (Budapest, 1902)

KÖTELMI JOG. Bérlet. kül. valamint az albérletbeadás puszta tűrése nem képeznek oly Albérlő és tényeket, a melyek annak elfogadására szolgáltatnának jogi alabérbeadó közti pot, hogy a felp-ek és a bérbeadó háztulajdonosok között szerviszony a fő- ződési viszony létesült, mert hiányzik ezeknél a tényéknél a miudvárosban. két fél részéről való akaratnyilvauitás és a megegyezés az egymással való szerződéskötésre. A lakbérleti szabályrendelet 26. § áuak az a rendelkezése; h. a bérbeadó az esetben, ha az albérbeadás az ő beleegyezése nélkül történt, az albérlő beköltözését tűrni nem tartozik és beköltözés esetén az albérlő a helyiség kiürítésére szorítható, és az a további rendelkezése, h. ha a bérbeadó a helyiség kiürítése iránti jogával élni nem akar, akkor a bérösszegért mind a bérlő, mind az albérlő felelősségben marad, szintén nem alkalmas arra, h. a bérbeadó és az albérlő között szerződési jogviszony keletkezése megállapittassék, mert ezek a rendelkezések csak a bérbeadónak jogait egyoldalulag állapítják meg az ory albérlővel szemben, a ki a bérbeadó beleegyezése nélkül költözik a bérleménybe, a nélkül, h. eme jogok megállapítása által szerződési jogviszony keletkeznék. A másod- és harmadrendű alperesek tehát a felébb, bíróság ítéletében megállapított az által a tényük. által, h. házukat a bérlő, az elsőrendű alp.-sel szemben megállapított bérleti szerződési időtartam lejárta előtt eladták, a nélkül, h. a bérleti szerződés fentartásáról az uj tulajdonossal szemben gondoskodtak volna, ez az uj tulajdonos pedig a bérleti szerződést ennek letelte előtt mszüntette, felp. albérlővel szemben szerződésszegőknek nem tekinthetők, következőleg ez alapon ellenük felp. kártérítési igény érvényesítésére jogosítva nincs. Es minth. másod- és harmadrendű alp.-ek, a fent kifejtettek szerint, a tulajdonukat képező ház feletti rendelkezésnél felp.-nek, mint harmadik személynek, a bérlő elsőrendű alp.-sel való viszonyára tekintettel lenni nem tartoztak, annál az anyagi jogszabálynál fogva, h. a ki saját jogával él, ezzel jogilag másnak sérelmet nem okoz, felp. az eladás" fényéből kifolyólag, a másod és harmadrendű alp.-kel szemben kártérítést jogosan nem követelhet. (901. okt 2. I. G. 315.) Helypénz- 18396. Curia : A vásártartási jog oly kiváltságos jogot készedési jog pez, a melynek miként való gyakorlása, közegészségügyi, közkibérlése. tisztasági és állategészségügyi szempontokból a közigazgatási hatóságok felügyelete és ellenőrzése alá tartozik. Az 1888 : VII. t.-cz. 2. §-a kimondja, hogy mindaz, a mi az állategészség fentartására, mvédésére, javítására, az állati betegségek gyógyítására és járványok elfojtására szolgál, hatósági felügyelet és intézkedés tárgyát képezi. Ug3Tanannak a tvnek 11. §-a rendeli, h. a vásártartásra jogosítottak kötelesek gondoskodni, h. az állategészségügy rendőri felügyelete czéljából, a vásárokon állatorvos alkalmaztassék. A 103. §. f) p. a községi és körállatorvos teendői közé sorozza, h. ezek helyben tartandó vásároknál mint szakértők közreműködjenek, a mennyiben a vásártartásra jogosultak másként nem intézkednek. Végül a 153. §. a) pontja azt a vásártulajdonost vag}- bérlőt, a ki a fent idézett 11. §-ban megkö-