Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 12. kötet (Budapest, 1902)

KÖTELMI JOG. Bérlet nak, hanem oly határidőnek vétetik is, a melybe a törvényes A bérleti szer munkaszüneti napok is beszámitandók, akkor is egyrészről a per ződés egyol- eldöntésénél közömbös, másrészről helytelen felp.-nek az a feldalu megszün- fogása, h. a szakértők többsége részéről forcirozott munkával 14 tetése a fő- munkanap alatt elvégezhetőnek vélelmezett helyreállitás, a közbevárosban. eső munkaszüneti napok (vasárnapok) hozzászámitásával, csak 16 nap alatt volt volna elvégezhetőnek tekintendő, mert a szakértők vagy azok többségének a munkák bevégzésére szükséges napok számára vonatkozó véleménye, nem dönti el azt a kérdést, h. a bérlő a bérleti szerződést egyoldalulag mszüntetheti-e vagy sem és egyébként is az 1891 : XIII. t.-cz. 1. § a szerint a vasárnapokon a munkának nem kell szünetelnie akkor, ha üzleti helyiségek helyreállításához szükséges a munka. Helytelen tehát felperesnek az' a védekezése, h. már maga az a tény adja meg a bérlőnek a szerződés mszüntetéséro a jogot. h. a szakértők többsége oly helyreállítási munka elvégzésére, a mely nélkül, vagy a melynek elvégzési ideje alatt, a bérlemény vagy annak nagyobb, illetve jelentékenyebb része, nem használható, 14 napnál hosszabb határidőt véleményez, mert a szakértői vélemény helyessége más bizonyítékkal megdönthető. Ezt a szabályrendelet 20. §-a sem zárja ki és tényként megállapittatott a fentiek szerint, h. a helyreállitási munkák a fenforgó esetben nem vettek igénybe 14 napot, mivelh. azokat alp. ennél rövidebb idő alatt és a birói szemle napjától számitott 14 napon belül elvégeztette. (900. május '22. G. 173.) A járulékok 18394. Bp. tábla: A tábla a fővárosi lakbérleti szabályok fizetésének 68. S-ának azt a rendelkezését, h. : Járulékok, pl. világítási s kötelezettsége szemétkihordási és vízvezetéki dijak stb. a bérlőtől csakis az a fővárosi esetre követelhetők, ha azok fizetése kiköttetett", az a.-biróságok lakbérlrti sza- felfogásától eltérőleg akként értelmezi, h. a bérlemény tulaj dobályokszerint, nosa ellenkező kikötés hiányában azokat a világítási, szemétkihordási és vízvezetéki dijakat tartozik viselni, a melyek rendszerint felmerülnek, ha a kibérelt helyiség rendeltetésüknek mtelelőén használtatnak, de a bérbeadónak ezen kötelezettsége a dolog természeténél fogva nem terjedhet ki a vízvezetéki dijaknak arra a többletére, mely azáltal merül fel, h. a bérlő a vízvezeték által szolgáltatott vizet valamely más, a kibérelt helyiségnek rendeltetésszerű használatával elkerülhetetlen, szoros összefüggésben nem levő czélra használja. Ebből a jogi álláspontból kiindulva, ebben a perben döntő jelentőséggel bir annak a körülménynek tisztába hozatala, a minek a bizonyítására iélp.-ek vállalkoztak is, h. a felp.-ek tulajdonát képező és alp.-ek által kibérelt házban 1897. decz. 11. napjától 1899. jan. 14 napjáig terjedő időközben a fogyasztásra engedélyezett átalányon felül konstatált 2720-215 köbméter többletfogyasztás szükségképpeni és elkerülhetetlen okozati összefüggésben áll-e a gázmotor felállításával és üzemben tartásával? Amennyiben ugyanis ez a felp.-ek által állított tény beigazolást nyer, ugy kétségtelen, h. a kereset tárgyát képező vizdijtöbbletet, melyet felp.-ek alp.-ek helyett fizettek,