Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 12. kötet (Budapest, 1902)

KÖTELMI JOG. 73 kent képezi, a mint azt a tulajdonos a haszonbérbe adáskor birta Haszonbérlet, és a felpereseknek birtokába bocsájtotta, továbbá hogy a 2500 A haszonbérforintban megállapított évi bérösszeg, a haszonbérlők általüti szerződés a: ékként átbocsátott területért volt fizetendő, tekintet nélkül a értelmezése, hőid-szám mennyiségére, és h. annak, h. a szerződésben a terület is fölemlittetett, más jelentőség nem tulaj donitható, mivelh. az által a bérlemény tárgya közelebbről czéloztatott mjelöltetni (99. okt. 16. I G. 346 ) 18392. Curia: Bizonyított tényként megállapítható, h. a fe- Bérlet, lek közt bérleti szerződés állott fenn, mely szerint felp. az alp. A bérlemény házában levő üzletet és mellékhelyiségeket 1893. ápr. 1-től, 1899. tárgyának máj. l-ig évi 290 frt-ért, innen pedig 1905. máj. l-ig 400 frt eladása. évi bér mellett bórbevette. Alp. azt is beismerte, h. a bérleti szerződés annak következtében, h. alp. a házat, a szerződéses idő lejárta előtt, 1898. áprilisban, eladta anélkül, h. felp.-nek be nem kebelezett bérletjogát a vevőnél biztosította volna, idő előtt felbontatott, és h. felp. a bérleményt az uj tulajdonos felmondása folytán 1898. nov. 1-én el is hagyta, A tények ily állása mellett felp.-nek kereseti joga a bérletnek alp. mulasztása folytán idő előtt történt felbontásából származott kárai mtéritése iránt, illetőleg alperes szavatossági kötelezettsége az alsóbiróságok által helyesen állapíttatott meg. (901. jun. 11. 191.) 18393. Curia: A fővárosi lakbérleti szabályrend. 20. §-a & A bérleti szerbérlőnek az esetben adja meg a jogot arra, h. a bérleti szerző- ződés egyoldést egyoldalulag mszüntethesse, ha a birói szemle oly lényeges dalumegszünjavitások vagy átalakítások szükségét állapítja meg, melyek mté- tetése a főtele nélkül vagy melyek mtételének ideje a. a bérle mény v. an- városban nek nélkülözhetetlenebb része használható nem volna. A szakértők feladata tehát csak arra terjed, h. forog-e fenn szüksége oly lényeges javításoknak, vagy átalakításoknak, amelyek megtétele nélkül vagy mtételének ideje alatt a bérlemény vagy annak nélkülözhetetlenebb része nem használható. De eme jog keletkezését a szabályrend. 20. §-a további feltételekhez köti. Egyik feltétel az, h. a bérbeadó a javításoknak mtételére a bérlő részéről felhivassék s a bérbeadó azok teljesítését a szükséges idő de legkésőbb 14 nap alatt elmulassza vagy mtagadja. E feltétel fenforgását felp. a tényállás szerint nem is vitatta. Egy másik feltétel az, h. a szükséges javítások vagy átalakítások a szemle napjától 14 nap alatt akképpen be nem fejezhetők, h. a bérle- . mény teljesen használható legyen. Ez utóbbi feltétel a megállapított tényállás szerint be nem állott, mert az állapíttatott meg, h. alp a helyreállításokat a szemle napjától számított 14 napon belül eszközöltette, sőt azokat 1899. év szept. hó 7-től 18-ig bezárólag, tehát kevesebb, mint a 14 nap alatt tényleg is elkészíttette. Az idézett szakasz rendelkezésének czélja kétségen kívül az volt, h. a bérlő a szükségeseknek megállapított helyreállítások miétele nélkül, vagg a javítások mtételének ideje alatt használhatlan bérlemény használatában 14 napnál hosszabb ideig gátolva ne lehessen. Ha ebből a szempontból a 14 nap nem 14 munkanap-