Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 12. kötet (Budapest, 1902)

KÖTELMI JOG. illeti meg\ ha a parczelláris kezelés egyidejű mszüntetése mellett Haszonbérlet az ingatlannak hosszú időre terjedő haszonbérbe adását határozná A haszonbér el: minth. pedig a felébb, biróság tényállása szerint alp. a fel- leti viszony mondási jog egyik előfeltételét képező parczelláris kezelést meg felmondása nem szüntette, nyilvánvaló, h. egymagában azon az alapon, mi- megszűnte vei az ingatlannak hosszú időre való haszonbérbe adása határoz- tése. tátott el, alp. a be nem következett feltételhez kötött felmondási jogot jogszerűen nem gyakorolhatta, következően a szerződésellenes felmondás, szerződés mszüntető hatálylyal nem is birt. Mindamellett ez a körülmény a felébb, biróság Ítéletének mváltoztatására nem vezethet, mert a hatálytalan felmondásnak jogi következménye csak az lehet, h. a másik szerződő fél a felmondást nem köteles elfogadni, hanem a szerződés fent >rtását követelheti, miből kifolyóan egymagában a jogi hatálylyal nem bíró puszta felmondás kártérítés alapjául nem is szolgálhat. Minth. pedig a felébb biróság tényállása nem tartalmazza azt, h. alp. felp.-t a haszonbérletben tényleg mháboritotta vagy őt a haszonbérlemény elhagyására kényszeritette volna, ellenben az megállapítást nyert, h. felp. a haszonbérleményt önként hagyta él, annálfogva a kárkövetelési igénynek jogszerű alapja hiányozván, helyes a felébb, bíróságnak az a jogi döntése, mely szerint felp.-t keresetével elutasította. (901. máj. 22. G. 180.) 18385. Felp.-nek az a panasza, h. a felébb.-i biróság jog- Alhaszonbér szabályt sértett meg azzal, h. a V. ^. részéről tett azt a kijelen- let. tést, h. a B) alatti szerződésben körülirt és a szerződés tárgyát tevő telepen rablógazdaságot fog vinni, a szerződés mszüntetésére jogszerű okul el nem fogadta, alaptalan azért; mert ilyen szóbeli kijelentés mtörténte a B) alatti szerződésben a szerződés mszüntethetésére okul kikötve nincs, ilyen kikötés hiányában pedig a bérlő részéről pusztán szóbelileg tett és valamely szerződéseUenés cselekménynek jövőben elkövetésére vonatkozó kijelentés sem valamely tételes törvénynél, sem az állandóan követett birói gyakorlatnál fogra a bérbeadót nem jogosítja fel arra, h. az ala von a bérleti szerződést egyoldalúan mszünMhesse; következésképen a jelen perben nem ügydöntő az, h. V. A. az illető szóbeli kijelentést tette és igy ez iránt a bizonyítási eljárást és ténymegállapítást a felébb.-i biróság jogszabály msértése nélkül mellőzhette. Egyebekben felp. részéről felülvizsgálati kérelmében felhozott panasz lényegileg alapos. A felébb.-i biróság ugyanis a felp. részéről B) C) D) és az alp. részéről 3 NB) alatt csatolt okiratokat alakilag és tartalmilag valóknak elfogadta. A B) alatti szerződés 5 pontja szerint nlp. köteles a bérleti ^3ő alatt a bérleményt és leltárt felp. által alkalmazott, azonban a bérleti idő alatt alp. által fizetendő B. Gy., esetleg felp. által mjelölt más egyén által kezeltetni és alp. nincs jogosítva a nevezett vagy esetleg utóbb mjelölt egyént a bérleményen levő leltár mikénti kezelésében és biztosítási intézkedéseiben akadályozni; ha azonban alp. mindezek ellenére B. Gy.-t, vagy felp. által esetleg utóbb mjelölt egyént ne*n alkalmazná vagy a bériemén}' terüle-