Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 12. kötet (Budapest, 1902)

KÖTELMI JOG Vétel. érvénytelenítésére intézte. E szerint az alp. kifogása bizonyitatAz adásvcvés lan maradván, felp. jogszerűen követeli alp.-tői a mvett s javára szinlcfjesscgc bekebelezett ingatlan birtokát. ... — Curia: A másodbiróság Ítéletének átváltoztatásával az elsőbiróság Ítélete hagy a tik helyben a főeskü szövegének azzal a változtatásával, h. felp. arra lesz köteles az esküt letenni, h. az 1897. július 17-én irásb&>foglalt adásvevési szerződés az alp.-sel történt közös megállapodás szerint nem szinlegesen abból a czélból jött létre, h az alp. felesége által inditott válóperben esetleg megítélt tartásdíjnak kielégítési alapjául az átruházandó ingatlan ne szolgálhasson. Ind.: A másodbiróság ítéletének indokában felhozott ténykörülmények, valamint a kihallgatott tanuk vallomása alapján a peres felek közt létrejött és írásban foglalt A) alatti szerződés színlelt voltát megállapítani ugyan nem lehet, felp. azonban főeskiivel kívánta bizonyítani azt, h. az A) alatti szerződés szinlegesen a végből köttetett meg, h. az ő felesége a válóperben esetleg megítélt tartásdíj kielégítését az átruházás folytán ezen ingatlanból ne eszközölhesse. Ez a körülmény pedig döntő körülményt képez arra nézve, h. a peres feleknek mi volt a közös megállapodása az ügylet létrejöttére nézve s minth. a per körülményei semmi oly adatot nem nyújtanak, mely a főeskü alkalmazásának törvényes akadályát képezné, és minth. felp. a főesküt elfogadta^ annak a rendelkező rész szerinti szövegezésével megítélésének helye van. Miért is stb. (901. szept. 3. 262!).) 11. Ajándékozás. Férj ajándé- 18371 Curia: Ha a nő férje által tett ajándékozást meg hozásának nem támadta, sőt az azon alapuló jogviszonyt továbbra is fenérvényessége tartotta, azt kell következtetni, h. a nő abba belenyugodott és nejétel szem- annak hatályosságát magával szemben elismerte s igy a nő jogién, utóda nincs jogosítva ez ajándékozást mtámadni. (900. máj. 16. 422.) A me<;ajándé- 18372. Curia : Általánosan elfogadott jogszabály az, h. az hozott felelőé egyetemlegesen kötelezett adóstársak kötelezettsége a hitelezővel ségc az aján- szemben valamennyi egyetemlegesen kötelezett adóstársra nézve dékozó hitele- mszünik az által, ha a kötelezettséget az egyik egyetemlegesen zöjével szem- kötelezett adóstárs teljesítette. Eme jogszabálynál fogva, a hitelező ben. követelése tekintetében elsőrendű alp. kötelezettsége is mszünt az által, h. e tartozást felp. a megállapított tényállás szerint egészben kifizette. Ez a kifizetés a B) alatti engedményi okirat szerint csak 1897. máj. 12-én és tehát az elsőrendű alp. ingatlanainak a másodrendű alp.-re a megállapított tényállás szerint 1896. évben történt átruházása után történt. Minthogy pedig felp -nek az általa teljesített fizetés tényéböl származó az a joga, h. egyetemleges adóstársától a kifizetett tartozás felerészének mtérite'sét követelhesse, csak a fizetés tényével, vagyis 1897. máj. 12-én és igy az ingatlanoknak másodrendű alp.-re történt átruházása után keletkezett,