Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 12. kötet (Budapest, 1902)

24 DOLOGJOG. Szerzői jog. pontjahoz képest az alp gazdagodása alapján hhagyta stb. (900. Több szerző máj. 16. 847.) — Curia: Hhagyja: (900. decz. 19. 6. 110.) jogköre szer- 18321. Curia : Igaz ugyan, h. I. r. felp., a ki a szerzői jog tekintői jog meg- tétében Magyarországgal viszonosságban nem álló külföldi állam sértésénél, polgára, az 1884. évi XVI. t.-cz. 79. §-a értelmében művét illetőleg a magyar tv. oltalmát igénybe nem veheti, és ez alapon saját személyében kereseti joggal nem birván, helyesen utasíttatott el, de másrészt kétségtelen az is, h. II. r. felp. mint magyar honos, az idézett törv. 28. §-a szerint keresettel felléphet és h. ez a joga a 79. §. értelmében a külföldön mjelent müvére is kiterjed. Tekintettel már most arra, h. az 1884. évi XVI. t -cz. 1. és 52. §-ai értelmében abban az esetben, ha egy műnek több szerzője van és az egyes szerzők részei el nem különíthetők, ellenkező megállapodás hiányában, a szerzők mindegyike feljogositottnak tekintendő és ettől a jogtól szerzőtársa jogának esetleges nem létezése v. mszünte sem fosztja meg : kétségtelen, h. a szerzői jognak panaszlott bitorlása miatt II. r. felp. egymagában is kereseti joggal bir. Minth. pedig a szerzők meg nem osztható jogai az egész műre vonatkozván, a dolog természetéből folyólag csak egységes mbirálásnak képezhetik tárgyát: II. r. felp. kereseti jogát megállapitani és e per érdemleges eldöntését elrendelni kellett. (901. febr. 19. 852.).