Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 12. kötet (Budapest, 1902)

KÖTELMI JOG II. Kötelmi jog. 1. Szerződés. 18322. Curia : Valamely egyén cselekvőképességének hiánya Cselekvőkénem függ annak gondnokság alá helyezésétől. (901. jun. 28. I. pesség. G. 237.) 18323. Curia: Annak megállapítása, h. a felek bizonyos kiskorú kötényeinek van-e jogalkotó vagy jogmszüntető hatálya, vagyis, tötte szerzőin, azok által bizonyos szerződés létrejött-e vagy pedig bizonyos dés. fennálló szerződés mszünt-e, jogkérdés keretébe tartozik és felülvizsgálat tárgyává teendő. Igaz, h. a kiskorú nevében mkötött szerződés csak gyámhatósági jóváhagyás által válik a kiskorura nézve kötelezővé, de a jóváhagyás bekövetkeztéig, ha csak erre nézve bizonyos idő szerződésileg kikötve nincsen, az önjogu szerződő fél a szerződéstől el nem állhat, az reá nézve mindaddig kötelező, mig a jóváhagyás meg nem tagadtatik. (901. okt. 2. I. G. 309.) 18324. Curia: Alaptalan felp.-nek az a panasza, h. a felébb. Szóbeli szerbiróság anyagi jogszabályt sértett vagy helytelenül alkalmazott ződés irásba akkor, amikor a szóbelileg létrejött épitési szerződést érvényes- foglalása. nek tekintette, annak ellenére, h. a felek a szerződésnek irásbafoglalásában állapodtak meg és az irásbafoglalás meg nem történvén, az emiatt létre nem jött. Az elsőbiróság, amelynek ténymegállapítását a felebbezési bíróság magáévá tette, nem állapította meg tényként azt, h. a szerződő felek egyezőleg azt az akaratnyilvánítást tették volna, h. a köztük létrejött szóbeli megállapodás érvényes szerződéssé csak ennek irásbafoglalása és aláírása által fog válni, és ebként a felébb, bíróság sem nem sértett, sem helytelenül nem alkalmazott anyagi jogszabályt azzal, h. a szóbeli megállapodást ennek irásbafoglalása nélkül is érvényes szerződésnek tekintette. E részben alp. azt is vitatja, h. dr. B. Sándor tanúnak vallomásából és magának az alp.-nek esküvel megerősített vallomásából, de alp.-nek abból a ténykedéséből is, h. 1897. január hava óta egészen 1897. jul. 13-ig maga sem járt a szerződés ügyében ügyvédjénél és felp.nól, az következtetendő, h. a peres felek szándéka a szerződésnek írásban mkötésére irányult és h. alp. is a szerződéstől elallottnak tekintendő. Ámde az, h. mely tény vehető bizonyítottnak a tanú vagy a peres fél vallomásából, ez a bíróság mérlegelése alá tartozik, s ennek eredménye a felülvizsgálatnak nem tárgya. Egyébként pedig annak a ténynek, h. a szerződő felek a szóbelileg egyező akarattal megállapított feltételeket irásba foglalni elhatározták, nem jogi következménye az, h. az irásbafoglalás elmaradása esetében a szóbeli megállapodás érvénytelen legyen, hacsak