Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 12. kötet (Budapest, 1902)

1* DOLOGJOG Szerzői jog. a törv. értelmében ugyancsak a peres kérdés eldöntésénél köEgyetemi ta- zömbös. ad II. a) Alp. ezen pont alatti kifogásának indokolása, nár előadó- különösen az ellenirat VII. és IX. fejezetében foglaltatik. Tagadja *ainak közzé- ugyanis alp. h. a peres kiadványok felp. előadásait tartalmazzák, tétele mert azok csak előadásai „után"' készültek, a törv. előmunkálataiból pedig megállapítható, h. a szerzői jog meghatározásánál a törvényhozó, minden „szellemi monopólium- megadásától óvakodott s igy nem a gondolatokhoz való tulajdonjogot kivánta megállapítani, hanem csak az alakot (tekintet nélkül a tartalomra) megvédeni. Már pedig a peres kiadványok csak az előadások után készülvén, formailag önállóak, tehát éppen a döntő „forma' tekintetében nem felp. jogkörébe tartoznak. De alp. szerint (ellenirat VII. fejezet) a kereset alkalmatlan arra is, h. peres eljárás alapjául szolgáljon, mert épen az nem állapitható meg az előadások elhangzott szavaival szemben, h. ezekkel a becsatoltak megegj'eznek-e; de a törv. gépi többszörözést tartván szem előtt, minden eltérés felp. jogát megszünteti. Az A—D) alattiak pedig az előadás anyagának formába öntését, szabatositását, rendszeres feldolgozását és helyes szövegezését tartalmazván, a fentiekre figyelemmel, azokra felp. szerzői jogot nem formálhat. Ezzel szemben kétségtelen, h. midőn a törv. a szóbeli előadást védelmébe vette, mindezen nehézségek tudatában tette azt, feltételezvén, h. az adott esetben az előadásnak „formája" felhasználásával történt közzététele megállapítható lesz, de figyelemmel kellett, h. legyen a törvényhozónak azon eltérésekre is, melyeket egy szóbeli előadásnak írásba foglalása a dolog természeténél fogva mindenkor igényel, miért is ezek oly eltéréseknek, melyek a törv. által megállapított szerzői jogot megszüntetnék, a törv. helyes magyarázata mellett sem tekinthetők. „Gépi többszörözés" alatt pedig a törv. csak a kiadványoknak gépi többszörözését érti, nem pedig az előadásoknak gépi (szolgai) utánzását. A peres kiadványokra vonatkozólag felp. szerzői jogának megállapítására alapul szolgálhat mindenekelőtt a czél, a mélyre készültek. Kétségtelen ugyanis, h. ezek nem egyszerűen a magyar magánjog anyagát kívánták feldolgozni — ezt tartalmazó tankönyvek nem hiányoznak — hanem egyenesen hivatva voltak épen felp. hallgatóinak a vizsgálatokra úgyszólván felp. szája ize szerint készüléshez segédeszközül szolgálni. E czélból kell, hogy az előadó tanár rendszerét, eszmemenetét, az egyes jogi intézményekre, azoknak a magánjog rendszerében elhelyezésére, egymásközti viszonyára vonatkozó külön egyéni felfogását, egyszóval mindazon szellemi munkáját, mely előadásainak jellegzetességét képezi, sőt jogi terminológiáját is lehető híven adják vissza. H. pedig az A—D) alattiak az ily értelemben készültek, igazolják M. és Ny. tanuk. M. munkája a jegyzetek körül vallomása szerint arra szorítkozott, h. az idézeteket ellenőrizze és a gyorsirási feljegyzésnek hiányait simítsa. Ny. tanú vallomása szerint is az ő munkája a szöveg simítására, esetleg egyes részek kidomboritására szorítkozott, de ő is arra törekedett, h. felp. előadásait Lehetőleg hiven