Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 12. kötet (Budapest, 1902)

KERESKEDELMI TÖRVÉNY. 223 (99. decz. 22. 6071.). — Curia: A másodbiróság végzése nem 1875: XXXVII. neheztelt abban a részében, mely szerint a felfolyamodás R. J-né, t.-cz. R. I., R. B. tekintetében hivatalból visszautasittatott, annak a 144. §. kérelemnek pedig, h. a dr. H. M. és H. L. között 1895. okt 1-én Betéti társakötött szerződés eredetileg érvénytelennek kimondassék, hely nem ság beltagjáadatott, érintetlenül marad, neheztelt egyéb részében pedig hely- nak törlése; benhagyatik a benne megfelelően felhozott indokoknál fogva és czégvezetö kiazért, mert amennyiben a „R. és 0." megszűnt czég jogutódai rendelése; a a nevükben egy szavazat gyakorlására hivatott közös képviselő- társaságnak jüket az e czélból hozzájuk intézett felhivásra meg nem nevez- folytatása az nék, emiatt ők a fentebb nevezett betéti társaságból való kizá- örökösökkel. rásra esetleg csak per utján kényszeríthetők ; és mert az 1880. máj. 15-én kötött társasági szerződés 6. p. szerint a czégvezetö kirendeléséhez a betéti társaság beltagjainak egyhangú határozata szükséges, felfolyamodó pedig nem is állítja, h. e tárgyban ily egyhangú határozat hozatott volna (900. okt. 24. 502.). 18668. Budapesti tábla: Az elsőbiróság Ítéletének felebbezéssel mtámadott részét hhagyja. Az alp.-ségre vonatkozó, illetve a perbeidézés szabálytalansága miatt támasztott kifogást az elsőbiróság helyesen mellőzte, mert a K. T. 210. §-a, mely a külföldi r.-t.-okat fiókintézeteik, vagy ügynökségük bejegyeztetésére kötelezi, ha üzleteiket a magyar korona területén saját czégük által kívánják folytatni, nem hagy fenn kétséget az iránt, h. a belföldi fiókintézet vagy ügynökség a külföldi r.-t.-tól különböző jogalanyisággal felruházva nincs és mert a czég jegyzésével megbizott belföldi képviselő a társaság nevében a biróságok előtt felléphet és perbe idézhető. A kifejtettekből következik az is, h. a felp. keresetének jogalapját nem változtatta meg, midőn válaszában előadta, h. a gépeket, melyeknek hátralékos vételárát az alp.-től követeli; a r.-t.-nak külföldön székelő igazgatósága rendelte meg. Érdemben stb. (99. decz. 6. 3325/98.). — Curia: Hhagyja (900. okt. 19. 485.). 18669. Budapesti Tceresk. és váítótsz. : Alaptalan felp.-nek }5Q I54 II—IV. r. alp.-ek, mint a r.-t. igazgaj^ságának tagjai ellen támasz- Áz aiapitók tott keresete. Mert a K. T. 150. és 154. §-ainak az az intézke- felelőssége. dése, h. az alapitók a tervezetben foglalt adatok valóságáért egyetemlegesen felelősek és h. a részvényaláirás sikertelensége esetében az aláíróknak visszatérítendő összegek tekintetében a visszafizetés kötelessége az alapitókat egyetemlegesen terheli, nem vonatkozik a fenforgó esetre, midőn a már megalakult r. t. által tervbe vett alaptőkefelemelés alkalmából kibocsátott részvényaláirási felhívás folytán jegyzett részvényekre befizetett összeg követeltetik vissza, amidőn tehát r.-t.-i alapítási tervezetről és alapitókról szó nem lehet; továbbá, mert a r.-t. igazgatósága által a részvénytőke tervezett felemelése alkalmából kibocsátott részvényaláirási felhívás kibocsátása a társaság nevében történvén, ebből folyólag a K. T. 188. §-a értelmében a társ. lett jogosítva és kötelezve, s az igazgatóság tagjai ezen tényük alapján felp.-el szemben személyesen nem felelősek. Ennélfogva felp.-t az igaz-