Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 12. kötet (Budapest, 1902)

TELEKKÖNYVI RENDTARTÁS. Telekkönyvi Zou és bizonyítson is. Ellenkező felfogás mellett a jóhiszemű rendtartás, harmadik személyek szerzett jogai esetleg minden védelem nél148. §. kül maradnának; amit kizár a tkv.-nek mint nyilvános intézményTörlési írére- nek hitelessége, az ehhez joggal fűződő bizalom s a törvényekset. nek erre vonatkozó oltalma. Felp. 3. r. alp.-sel szemben érvénytelenségi okot fel sem hozott, s az ilyenek fenforgását tagadó 3. r. alp. elleniratára válasziratot sem adott. A keresetben felhozott tén}-, h. a vételár ki nem fizettetett, bár nyugtáztatott, nem ok a szerződés érvénytelenítésére, a jegyzőköiryvi tárgyaláson történt jogalapváltoztatas. illetve annak kiterjesztése pedig 3. r. alp.-sel szemben, a fentiekbez képest, figyelembe nem jöhet; eltekintve attól, h. a peres felek által nem kifogásolt szerződési másolat szerint a szerződés felp. és I. r. alp. előtt felolvastatott és német nyelven megértelmeztetett s h. felp. nem is állítja, h. a vétel tárgya és a vételár mennyisége a szerződésben nem a valóságnak megfelelőleg vétetett fel s azt sem állítja, h. a vételár egy részének jelzálogi biztosítása a szerződés érvényességi feltételéül köttetett volna ki. Ezek alapján, bár I. r. alp. is kéri a szerződés érvénytelenítését, felp. keresetét el kellett utasítani s felp.-t 3. r. alp. javára a perköltségek míizetésére kellett kötelezni (99. jun. 24. 3732.) — Bpesti tábla: (99. okt. 4. 6160.) — Curia: Hhagyja. (900. ápr. 19. 779.). 18643. Kassai tábla : A törlési perben akkor is, ha a tkvi bejegyzés alapjául szolgáló okirat az 1868 : LIV. t.-cz. 167. s 168. §§-aiban foglalt kellékeknek megfelel, ez okirat valódiságának megtagadása esetében a bizonyítási kötelezettség rendszerint azt a felet terheli, a melyik az egj^oldalulag benyújtott okirat alapján tkvi bejegyzést nyert, minthog}r pedig a megtámadott tulajdonjogi bejegyzés alapjául szolgáló okirat valódiságát felp. megtagadta, s ezzel szemben első- és másodrendű alp.-ek amaz okirat valódiságát be nem bizonyították, az elsőbiróság a kérdéses okirat alapján eszközölt tulajdonjogi bejegyzés kitörlését helyesen rendelte el (900. máj. 14. 1680.). - "Cvria: Hbagyja (900. nov. 8. 4599.). 18644. Curia : A tényállásból kitűnően, felp. másod- és harmadrendű alp elleni követelését nem valamely személyes vagy kötelmi jogviszonyra, hanem eg}redül arra alapította, h. miután alp.-ek ingatlanára kereseti követelése erejéig zálogjogi bekeblezést nyert, alp -ek eme zálogjogi tehertételnek ingatlanukból való kielégítését tűrni tartozzanak. Jogszabály ugyan az, h. a jelzálogos ingatlan tulajdonosa a bejegyzett és tényleg fennálló jelzálogi terheknek iugatlanából való kielégítését rendszerint tűrni tartozik, azonban miként az az I. G. 127/899. sz. curiai feloldó végzésben is kimondatott, az is a törvényes bírói gyakorlat által elfogadott jogszabály, h a jelzálogi adós abban a perben, melyben ellene a zálogjog alapján az arra vonatkozó követelés érvényesíttetik, még abban az esetben is, ha a zálogjognak kérvényi utón kért törlése nem eszközöltethetett, a zálogjog érvényességét kifogás utján megtámadni jogosidt. E megtámadási joggal jelen