Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 12. kötet (Budapest, 1902)

TELEKKÖNYVI RENDTARTÁS. •20b perben a tényállás szerint a másod- és harmadrendű alp.-ek Telekkönyvi éltek is, a midőn annak alapján azt hozták fel, h. a csengődi rendtartás. 140. sz. tjkv.-beli ingatlant az egyenes adóstól megvették ugyan, 148. §. de arról, h. az egyenes adós az ingatlan vélelárának egy részé- Törlési herével még tartozásban van s tartozása biztosítására felp.-nek zálog- set. jogot engedett, tudomással nem birtak ; és minthogy alp.-ek vétele idejében a felébb, bíróság ítéletének tényállása szerint e tartozás bejegyzés által a tkvben kitüntetve egyáltalán nem volt, s ők a vételt a tkvhöz való bizalomban eszközölték, az utóbb a tkvi rclts. 168. §. alapján történt zálogjogi bejegyzés velük, mint jóhiszemű harmadik személyekkel szemben, joghatálylyal nem birhat. Tek. pedig, h. a tkvi rendszerrel kapcsolatos anyagi jogszabályok azt a jóhiszemű szerzőt, ki nyilvánkönyvi jogát a tkvben biztában szerezte meg, védelemben részesitik ; ugy tek , h. a tényállás szerint alp.-ek a tkv helytelen tartalmáról tudomással nem birtak s a zálogjog bejegj^zése a jóhiszemű szerzés nyilvánkönyvi keresztülvitele után történt; és végül tek., h. mig egyfelől alp.-ek szerzése a fentieknél fogva jóhiszemünek tekintendő, addig másfelől azokkal szemben felp. zálogjoga jogos czimmel nem bir: alp.-ek felp. irányában egyedül a szerzett zálog alapján jogszerűen nem marasztalhatók. A felébb, biróság tehát az anyagi jog szabályait nem sértette meg, midőn felp.-t másod- és harmadrendű alp.-el szemben keresetével elutasitotta s ekként felp.-nek a S. E. 185. §-ának a) p.-jára alapitott felülvizsgálati panasza megállható alappal nem bir (900. nov. 29. I. G. 453.). 18645. Curia: Alp.-nek az a panasza, h. a felébb, biróság 155. §. helytelenül vette alapul a jelen törlési per mbirálásánál a tkvi Végrehajtási rendtartás 155 §-ának rendelkezését, mivel a felp.-ek által kere- jog törlése. setileg töröltetni kért zálogjog végrehajtás utján lévén bekebelezve, annak törlése szerinte csak a tkvi rendtartásnál később alkotott 1881 : LX. t.-cz. 30. §-a értelmében végrehajtás mszüntetési keresettel lett volna szorgalmazható és h. az idézett 30. §-ban kijelölt ügybiróság hatáskörétől eltérésnek helye nincsen. Ez a panasz alaptalan. A tkvi rendt. 155. §• a értelmében ugyanis, ha valamely eredetileg érvényesen bekebelezett jog elévülés által, vagy más módon mszünt, szabadságában áll a nyilvánkönyvi tulajdonosnak annak a jognak törlése iránt keresetet inditani, midőn tehát felp.-ek keresetük jogalapjául azt a jogmegszüntető tényt hozzák fel, h. alp.-nek az ellenük végrehajtás utján bekebelezett követelése többé fen nem áll, mivel az kifizetés következtében elenyészett, az eme követelés iránt bekebelezett zálog törlését törlési per utján is szorgalmazhatják, mert az a körülmény, h. az 1881: LX. t.-cz. 30. §-a értelmében inditott végrehajtás mszüntetése iránti pernek is, amennyiben a végrehajtás mszüntnek mondatik ki, és a végrehajtás ingatlanra vezettetett, szintén a végrehajtási jog kitörlése lenne az eredménye, felp.-eket meg nem fosztja a tkvi rendt. 155. §-ában biztositott joguktól. Alaptalan alp.-éknek az arra vonatkozó érvelése is, h. az 1881 : LX. t.-cz. 30. §-ával a tkvi. rend. 155. §-a hatályon kivül he-