Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 12. kötet (Budapest, 1902)

TELEKKÖNYVI RENDTARTÁS. alp. tulajdonjogának bekeblezéséről szóló 16710/98. tk. sz. vég-- Telekkönyvi zés felp.-nek 1898. szept. 21-én kézbesittetett s felp. keresetét rendtartás, a tkvi hatósághoz 1898. okt. 31-én, tehát 60 napon belül sigy 148. §• az 1886: XXIX. t.-cz. 70. §.8. p. alapján kibocsátott 947/98. Törlési kereszámu igazságügy miniszteri rendelet 8. §-ában meghatározott sethatáridőben adta be s igy a kereset joghatálya a zálogjogot szerzett 3. r. alp. S. R.-re is kihat. Felp. azon az alapon kéri az I. r. alp. tulajdonjogának bekeblezésére alapul szolgált adásvevési szerződés érvénytelennek kimondását, mert a szerződésnek tartalma valótlan, amennyiben a szerződésben a vételár nyugtázva van, holott I. r. alp. a vételárra mit sem fizetett. A felp. és I. r. alp. közt kötött jogügylet érvényességi kelléke, eltekintve a cselekvőképesség s a tartalom megengedett vagy lehetséges voltának fel sem vetett kérdésétől, a jogi tartalom in valósítására irányzott akaratnak öntudatosan, szabadon és kellő alakban történt nyilvánitása. Felp. nem is állítja, h. akár a vételárra, akár magára a jogügyletre nézve tévedés, vagy mtévesztés forgott volna fen, avagy az ügyletet kényszer vagy félelem hatása alatt kötötte volna meg. A szerződésnek a vételár kifizetésére vonatkozó része valótlansága esetén sem teszi a szerződést érvénytelenné, csak arra adhat felp.-nek jogot, h. a vételárt a szerződésben elismert fizetés daczára is követelhesse. Felp., ki a pert I. r. alp. R. F.-sel jegyzőkönyvileg tárgyalta, a 461/99. sz. jegyzőkönyvben a kereseti jogalapot (az ellenbeszód előtt) kiterjeszti s az érvénytelenség okául felhozza azt is, h. sem ő, sem I. r. alp. nem tudnak magyarul s a magyar nyelven irott szerződés meg nem magyaráztatott s h. a vételárhátralék jelzálogi biztositásat is kivánták, amely intézkedés a szerződésből kihagyatott 3. r. alp. a jegyzőkönyvi tárgyaláson nem vett részt, mert vele a per periratváltással folyt. A jogügylet érvényességének kérdése a jelen perben egységesen birálandó el. Nem elég, ha I. r. alp. felp. minden előadását megerősítve, a szerződés érvénytelenségét beismeri ; a szerződés csak akkor érvényteleníthető, ha valamely érvénytelenségi ok valóban fenforog s ilyen ok, a jogügyletben részt' vett szerződő fél, tehát I. r. alp. beismerése daczára is a jóhiszemű harmadikkal, tehát 3. r. alp.-sel szemben is bizonyittatik. Ez következik a hasonló perek jogi természetéből ; e perekben alkalom adatik a jogügyletben részt nem vett, de jogokat szerzett jóhiszemű harmadik személyeknek arra, h. jogaik védelmében az érvénytelenittetni kért jogügylet érvényességét, melytől szerzett jogaik függenek, vitassák s ebből folyólag bizonyítási kötelezettség terheli az érvénytelenítés kérő felet a perbevont jóhiszemű harmadik személyekkel szemben, itt tehát 3. r. alp.-sel szemben is. s 3. r. alp. jogai hatálytalanítására nem elég a pernek a kitűzött 60 nap alatti bejelentése és megindítása, mert ez csak feltétele annak, h. a hozandó ítélet a jóhiszemű harmadik személyek jogaira egyáltalában kihasson, de ezzel természetesen nincs érintve a pert indítónak azon kötelessége, h. ilyen harmadik személyekkel szemben valamely érvénytelenségi okot felhoz-