Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 12. kötet (Budapest, 1902)

ÖRÖKLÉSI JOG ES ELJÁRÁS. 177 18596. Curia : A hagyatéki követelések biztosítása és behaj- Törvényes fása körül felmerült költség hagyatéki terhet nem képez. A köte- öröklés. lesrész kiszámításánál a hagyatéki javaknak az örökség meg- Kötelesrész nyiltakor létezett értéke az irányadó, következőleg az a körül- kiszámítása. meny, h. a hagyatéki követeléseknek egy része behajthatlanná Hagyatéki vagy behajthatása kétségessé vált, annak kimutatásának hiányá- teher. ban, h. ez az az állapot már az örökség megnyíltakor is fenn­állott, tekintetbe nem vehető. (901. jun. 11. 7545/900.). 18597. 'Curia: Az özvegyi jog vagy özvegyi tartás hagy a- özvegyi jog téki terhet nem képez és igy azt a kötelesrész megállapításánál nemhagyatéki a hagyaték értékéből leszámítani nem lehet (901. febr. 26. 3361.). teher­18598. Pestvidéki tsz.: Pátyon, 1896. máj. 19-én elh. Cz. Kötelesrész Pálné 1895. máj. 9-én kelt végrendeletében akként intézkedett, korlátozása. h. összes ingatlan és ingó vagyona tulajdonjogilag egyetlen gyer­mekét íelp.-t, az összes hagyatéki vagyon életfogytiglani haszon­élvezete pedig íérjét alp.-t illesse. Felp. keresete oda irányul, h. a hagyatéki ingatlanok fele része, mint törvényes osztályrész (kö­teles rész) minden korlátozástól, tehát alp. részére végrendeleti­leg biztosított haszonélvezeti jogtól mentesen adassék ki. Minth. felp. egyetlen leszármazója, gyermeke az örökhagyónak s a hagyaték fele része törvényes osztályrészét képezi felp.-nek s minthogy jogszabályaink értelmében a törvényes osztályrész (kö­teles rész) végrendelet által sem terhelhető, a netáni korlátozás is csak a törvényes osztályrészen felül kapott értékre foghat helyt, minélfogva a végrendelkezőnek ama végrendeleti intézkedése, h. férje az egész hagyatéki vagyonnak életfogytiglan haszonélveze­tében maradjon, felp. törvényes osztályrészére hatálylyal nem bir s e részben a hagyaték átadó végzés sem tartható fenn : ugyan­azért alp.-t a törvényes osztályrész tehermentesítésének eltűrésére s arra kötelezni kellett, h. a hagyatéki ingatlanokat a törvényes osztályrész erejéig; azaz fele részben felp. közös birtoklásába bocsássa. A közös birtoklást sem a hagyatéki ingatlanok kiter­jedése, sem azok száma nem akadályozván, az, h. felp. alp. haszon­élvezeti jogát készpénzben váltsa meg, szükségessé nem vált, a viszonválaszban előterjesztett ez iránti viszonkereset különben is elkésett ( 99. jun. 17. 4125.). — Budapesti tábla: Hhagyja (900. febr. 15. 6172/99.). — Curia: Felp. keresetét arra irányította, h. az örökhagyó S. Mária, férj. Cz. Pálné hagyatékához tartozó ingatlanok fele része az alp., mint hátrahagyott házastárs haszon­élvezeti jogától mentes korlátlan tulajdonául ismertessék el s adas­sék át részére, és h. az alp.-ek az örökhagyó által alkotott vég­rendeleten alapuló haszonélvezeti joga csak a hagyatéki ingatla­nok fele részére tartassék fenn. Az örökhagyó végrendeletét egyéb­ként felp., mint leszármazó örökös, érvényében meg nem támadta és ezt csakis annyiban kérte semmisnek tekinteni, av mennyiben a hagyatéki ingatlanok haszonélvezetében őt korlátozza és a haszonélvezetet egészben alp.-nek biztosítja. Kétségen felül áll tehát, h. lelj), a jelen perben nem a köteles rész kiadását vagy kiegészítését követeli, következőleg döntés tárgyát nem is ez a Márkus: Felsőbíróságaink elvi határ. XII. 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom