Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 12. kötet (Budapest, 1902)

162 CSALÁDJOG Kiskorúság. 18565. Curia : Gyámolt vagy gondnokolt nevében kötött Gyámság, szerződést annak gyámhatósági jóváhagyása hiányában mint érGondnokság, vénytelent sikeresen csak a gyámolt vany gondnokolt érdekében Gyámható lehet mtámadni (99. tul. 18. I. G 349.). sági jóváha 18566. Curia: Felp. a bünper irataihoz csatolt s 1870. ápr. gyás hiánya 8-án kelt adásvevési szerződést 20. életévében, tehát oly korban kötötte meg, a midőn cselekménye horderejének és következményeinek megítélésére kellő képességgel birt s minth. ennek daczára a szerződés érvényét nagykorúságának elérése után 17 éven át nemcsak h. meg nem támadta, hanem az ingatlan vevőjét, B. M.-t s annak jogutódját, Cs. J.-t az ingatlan birtokában háboritás nélkül mtürte: a gyámhatósági jóváhagyás nélkül eredetileg érvénytelen szerződés utólag hallgatólagosan elfogadottnak tekintendő, mert továbbá az idézett szerződésnek azzal a tartalmával szemben, h. a 400 írt vételár kifizettetett, felp.-t terhelte annak bizonyítása, h. az ingatlanért vételárt nem kapott; ezt azonban nem bizonyította, sőt abból a körülményből, h. 1891-ig sem B. M.-tól, sem pedig Cs. J.-től vételárt nem követelt, okszerűen az következhető, h. a vételár tényleg kifizettetett. (901. jan. 9. 3613.). 18567. Curia: A gyámsági törv. 113. §-a csak a közönséges gyámra nyer alkalmazást, ellenben az anyára, mint t. t. gyámra nézve a 35. §. szerint a 20. §. rendelkezései az irányadók, e szerint pedig a haszonbérbe adáshoz gyámhatósági jóváhagyás nem szükséges. (901. febr. 14. G. 3.) A gyám va- 18568. Curia: Sem a gyámügyi, sem más törvényben nincs qyoni felelős- kimondva az, h. oly esetekben, midőn a gyámhatóság a gyám sége. számadásait mvizsgálván, az ellen már marasztaló határozatot hozott, a követelés megítélése, illetőleg behajtása iránt a birói jogsegély igénybe nem vehehetö. Ehhez képest az a Körülmény, h. ezen per tárgyának kérdésében az árvaszék saját hatáskörében rnár döntött, esetleg csak a perköltség megítélésénél jöhet tekintetbe (901. febr. 7. 143.) Gondnokság 18569. Curia: A kereset főtárgyára nézve mindkét alsóalá helyezés bíróság ítéletét megváltoztatja, felp.-t keresetével elutasítja. Az perlekedést té- eljárás során az nyert bizonyítást, h. alp. számos pert és hatóboly miatt. ság előtti eljárást folytatott, azokban önmaga által szerkesztett, zavart, értelmetlen és terjengős beadványokat nyújtott be; a törv. es okszerűség ellenére jogorvoslatokkal élt, melyek sikerre nem • vezethetvén, a bíróságokat és hatóságokat részrehajlással vádolta, ellenségeinek tartotta s intézkedéseikben üldözést látott. Ezek alapján ugy az elsősorban meghallgatott szakértők, valamint a felülvéleményezés iránt megkeresett igazságügyi orvosi tanács is azt találták, h. alp. perlekedési tébolyodottságban szenved. Minthogy azonban nemcsak a szakértői vélemény előterjesztése előtt kihallgatott tanuk vallomásából, hanem maguknak az alkalmazott szakértőknek" leletéből s a véleményük kivétele után kihallgatott tanuk vallomásából is az tűnik ki, h. alp. a kérdéseket jól fogja fel, az általános kérdésekre helyes, összefüggő választ ád s általában mindaddig, mig pereiről és a hatóságok