Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 12. kötet (Budapest, 1902)

CSALÁDJOG. 153 iránti kötelezettség a gyermek születésénél kezdődik s e szabály A házasságon alól kivételnek csak oly esetben van helye, ha a tartán iránti kivül szüleigény alapos mentségi ok nélkül hosszabb időn át nem érvénye- tett gyermek sittetik: a fenforgó esetben azonban a szüléstől a kereset beadá- tartása, sáig nem hossza idő idő telt el; de különben is a felebbezési biró- A kereset ság tény ül állapította meg azt, h. a kereset beadása előtt felp. meginditdsárészéről bélyegmentes perelhetés és pártfogó ügyvédkirendelés nakkésedelme. kieszközlése vált szükségessé, a h. alp. a kereset iuditása előtt még 1900. febr. vége felé is egyezkedni óhajtott és így a keresetnek a gyermek születésétől számított 7. hónapban megindítására felp.-nek kellő mentségi oka volt. (901. márczius 15. I. G. 57.) 18548. Curia: Az apának természetes gyermeke eltartásaAzapatartási iránti kötelezettsége a nemzés tényén alapul; ez az őt illető kö- kötelezettsége telezettsége az apán kivül álló más egyénre, különös kikötés nél- a természetes kül és a nemzés ténye körüli büntetendő cselekményen kivül, gyermekkel csak mint hagyatéki teher, vagy mint esetleg valamely vagyon szemben nal járó teher szállhat át. Ezzel ellentétben a felp. által felülvizsg. kérelmében a kereseti alap megállapítására nézve alkalmaztatni kivánt és különféle egyéb jogviszonyokat szabályozó tv.-ékből alp-ek tartási kötelezettséget kimagyarázni nem lehet; ugyanis az 1898 : XXI. t.-cz. 7. §-a, mely a fizetésre köteles ápoltak szegénysége esetén, az ápolási költségnek a hozzátartozók közül ki által leendő viselése iránt intézkedik, csak a törvényes családi kapcsolatban állókra vonatkozik, azt ebbeli különös rendelkezés nélkül a természetes gyermek atyjának szülőire kiterjesztetni nem lehetvén, ebből felp. kereseti jogalapjára legtávolabbi következtetés sem vonható. A B. T. K. 247. §-a az abban körülirott bűntett alanyául a természetes szülőt is megállapítja ugyan és bár a H. I. (1894 : XXXI.) 11. §-a az ott részletezett házassági akadályok tekintetében a származás tv.-es v. tvtelen volta tekintetében különbséget nem is tesz, mindezek a vérségi kötelékre nézve köztekintetekből felállított tv.-es rendelkezések csak abban a körben alkalmazandók, melyekre azok vonatkoznak, de azokkal oly családi kapcsolatra, mely a természetes apának tartási kötelezettségét a természetes apa további rokonaira, illetve szülőire kiterjesztené, következtetni nem lehet. Ugyanez mondható a gvermekek vallásáról alkotott 1894 : XXXII. t.-cz. 5. íjáról is. (99 decz. 16. I. G. 477.) 18549. Curia: A felébb, bíróság részéről az elsőbiróság Az anya fesitéletében elfogadott tényállás szerint, alp a felp.-sel a fogamzási lett életmódja. idő alatt nemileg közösült ugyan ; de ugyanazon tényállás sze- Exc. plurium rint az a közösülés az utczán, egy fához dőlve, egy más férfinak concubenlium jelenlétében hajtatott végre, akivel felp. ugyanakkor hasonló módon az alp. jelenlétében szintén közösült. Minth. pedig ebből a megállapított tényből levonható az a jogi következtetés, b. felperes a fogamzási idő alatt feslett életű volt, a törvényes birói joggyakorlat szerint pedig a többekkel való közösülésre alapított kifogásnak helye van és nem Ítélhető azon törvénytelen gyermek