Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 12. kötet (Budapest, 1902)

132 CSALÁDJOG. 1894: XXXI. 18514. Cwria: Az 1894 : XXXI. t-ozikknek VII. fejezető t.-cz. külön intézkedik a külföldön kötött házasság-okról és a kül­115. §. földiek házasságáról s az eme fejezetben foglalt 115. §-nak má­A korábban sodik bekezdése azt rendeli, h. ha az ágytól és asztaltól való külföldinek elválasztást a külföldi bíróság a magyar állampolgárság elnye­bontó pere. rése előtt kimondotta, a magyar biróság felbonthatja a házassá­got, ha az elválasztás oly tény miatt történt, melynek alapján a házasság az 1894 : XXXI. t.-cz. szerint is felbontható. A törv.-nek ebből a rendelkezéséből önként következik, h. ha a bontásra irá­nyult kérelem a külföldi hiróságoknak ágytól és asztaltól elvá­lasztó oly határozatára van alapítva, melyben a házastárs vétkes­sége meg állapíttatott, ez esetben a magyar bíróság az elválasztó Ítélettel már megállapított ténykörülmények uj vitatásába nem bocsátkozhatik, hanem az 1894. évi XXXI. t.-czikkben foglalt egyéb bontó okokra vonatkozó jogszabályok alkalmazása nélkül kizárólag az ágytól és asztaltól elválasztó Ítélet keletkezése után felmerült, annak joghatályát utólagosan érintő körülményeknek méltatására és annak eldöntésére van hivatva, h. az elválasztó ítélettel megállapított tények minősíthetők-e az 1894. évi XXXI. t.-cz. rendelkezéseinek mfelelő bontó okoknak. Felp. már kere­setéhez csatolta a külföldi biróságnak ágytól és asztaltól elvá­lasztó jogerős ítéletét, a per során pedig határozottan kifejtette azt az álláspontját, h. a külföldi biróság elválasztó Ítélete foly­tán az 1894. évi XXXI. t.-cz. 115. §-ra alapitható kereseti jogát kívánja érvényesíteni, magában véve az a körülmény tehát. h. felp. a kereset végkérelmében az idézett t.-cz. 80. § ának a) pontjára hivatkozott, ennek a törvényhelynek a 115. §. második bekezdésével való összefoglalására s a 80. §. eseteire vonatkozó jogszabályok alkalmazására alapul nem szolgálhat, mert a 115. §. esetének megállapítása kizárja a márkimondott vétkesség alap­jául felhozott tények vj vizsgálatát s igy mindkét alsóbiróság ítéletének rendelkező részét annyiban mváltoztatni kellett, a mennyiben a házasság felbontása az 1894. évi XXXI. t.-cz. 80. §-ának d) pontjára is alapíttatott, s ebből kifolyólag mellő­zendő volt az alsóbiróságoknak az a rendelkezése is, mely sze­rint az alp. vétkessége ezúttal külön kimondatott. A másodbiró­ság ítéletét egyébként az abban felhozott, az elsőbiróság részé­ről I—IV. sz. alatt elősorolt tényekre vonatkozó, továbbá a birói hatáskör kérdésére és a házasságból származott gyermekek el­helyezésére és tartására nézve az abban felhívott indokok alap­ján és azért volt hhagyandó, mert az 1894. évi XXXI. t.-cz. 115. §-ának második bekezdésére alapitható kereseti jog érvénye­sítése nincs határidőhöz kötve s igy alp.-nek a kereset elévülé­sére nézve felhozott kifogásai egyáltalán nem vétethettek figye­lembe. (901. jun. 25. 3019 ) 18515. Kassai tsz.: A házasságot a H. T. 80. §. a) p. alapján alp. hibájából és vétkesnek nyilvánítása mellett felbontja. Indokok: . . . Peresfelek külföldön kötött házasságának felbon­tása kérdésében egyedül a H. T. 115. §-ának rendelkezése jöhet

Next

/
Oldalképek
Tartalom