Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 12. kötet (Budapest, 1902)

CSALÁDJOG. 133 figyelembe, a miért is alp. helytelenül tartja alkalmazandónak 1894: XXXI. ez esetben a H. T. 108—120. §§-ait és tarthatatlan álláspontot t.-cz. foglal el azzal a kifogásával, h. : peresfelek házasságának a H. T. 115. §. 80. §. a) p. alapján leendő felbontását az a körülmény gátolja, A korábban h. alp. külföldi, mert ép a H. T. idézett 115. §. adja meg a külföldinek jogot a magyar állampolgárságot nyert házastársnak, h. külföldi bontó pere állampolgárságát mtartó házasfelével szemben is kérhesse a házasság felbontását . . . Ugyancsak a H. T. 115. §-ának rendelkezéséből folyóan szükségképen alkalmazandó az a jogi elv, h. a magyar állampolgár házassági perében a H. T. szerint kell eljárni: dönti meg alp.-nek a házasság felbontását kizáró körülményként a kereseti jog elévülése okából érvényesített kifogását, mert . . . csak az állampolgárság mszerzésének idejétől kezdve állanak be mindazok a feltételek, melyek a H. T. alkalmazhatóságának lényeges kellékei és miután felp. a magyar állampolgárságot 1900. ápr. 29. mszerezve, a felbontási keresetet 1900. máj. 21. megindította, kereseti joga a H. T. 83. §. értelmében el nem enyészhetett. Alp.-nek a kereseti jog elenyésztét vitató további kifogása, h. felp. a kereset alapjává tett cselekményeket mbocsátotta, mit azzal a körülménynyel kíván indokolni, h. bár az érvényesitett bontó ok megállapítására a keresetben felsorolt tények a házassági együttélés hosszas tartama alatt történtek meg : felp. az együttélést meg nem szakította. . . . Igaz ugyan, h. a klagenfurti cs. kir. tsz. által felvett bizonyítási eljárás adatai szerint, alp. már 1887.- évtől kezdve követett el oly cselekményeket, a melyeket nevezett bíróság az ágy- és asztaltól történt elválasztás kimondására okul elfogadott, ... a házassági együttélés pedig alp. eltávozásával csak 1896. év őszén szűnt meg: ez a körülmény azonban nem enged meg oly magyarázatot, mintha felp. az együttélés folytatásának tényével bizonyságát adta volna neje vétkes cselekményei mbocsátásának, mert a pernek anyagából . . . kiderült, h. felp.-t a házasélet folytatásában hitvestársa mjavulásának reménye vezette és csak midőn éveken át tanúsított kitartó türelmének eredménytelenségét tapasztalni kellett, akkor határozta magát el felp. a válás iránti lépések mtételére. . . A kereset érdemét illetően a H. T. 115. §. 1. bek. szempontjából ... Az osztrák bíróság jogerős Ítéleti megállapításával igazoltnak veszi a tsz., h. az alp. terhére bizonyítottnak elfogadott tények a peres házastársak korábbi joga szerint ágyés asztaltól való elválasztó okul szolgálnak. A peres ügynek ily állásában kérdés tárgya csak az lehet, h. az osztrák bíróság által keresztül vitt bizonyítás — mint ezt alp. kérelmezi — ismételtessék-e, avagy ez a bizonyítási anyag a tsz. perbeli döntéséhez alapul vehető-e? (A tsz. az utóbbit találja elfogadhatónak). A klagenfurti cs. kir. országos tsz. nél lefolyt bizonyítási eljárás eredményeként a tsz. a következő tényeket bizonyítottnak találja: Alp. felp. jóakaratú figyelmeztetései ellenére, felp. katonatiszt bajtársainak, sőt felébb valóinak feleségeit gyakorta mások által is hallott kiáltozó szavakkal . . . becsmérelte, egyes katona-