Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 12. kötet (Budapest, 1902)

130 CSALÁDJOG 1894 : XXXI 18508a/. Curia: Az ideig-lenes tartást igénylő nő azt, h. a t.-cz. különválásra a férj vétkessége szolgáltatott okot, nem tartozik 102. §. bizonyítani oly esetben, a mikor a férj kijelentette, b. nejét maA nő ideigle- gához vissza nem veszi, mert ez esetben a férj tartozik kimunes tartása, tatni oly ténykörülményeket, a melyek által a vissza nem fogadás indokoltnak jelentkezik (901. szept. 13. 310.). Felbontó ité- 18509. Kolozsvári tábla: Felp. a peres felek házassági peletté átváltoz- rében eljárásra a kiküldött beszterczei tszékhez benyújtott keretatás. setében a házasság felbontását és pedig az alapon kérte kimondani, mert a cs. kir. sanetpölteni kerületi tsz. végzésében kimondott ágy- és asztaltól külön választásnak alapját az alp. részéről elkövetett hűtlen elhagyás és engesztelhetetlen gyűlölet képezte, a külön választástól pedig két év már eltelt s igy a H. T. 107. §. értelmében az ágy- és asztaltól elválasztó Ítéletnek felbontó Ítéletté változtatását kéri, jogosult. Későbbi beadványaiban s a tárgyalások alkalmával felp. hol az idézett külföldi bírósági határozatnak felbontó ítéletté változtatását, hol a házasságnak felbontását kérte a H. T. 104., 107., 114., 115. §§-aira s a 77. §-ra s végül a 80 §. a) p.-jaira hivatkozással kimondani, az alp. megjelölt ténj'e okából s mert ez a békéltetési tárgyalásra sem jelent meg, a tárgyaláson s hozzá intézett levelében is kijelentette, h. a házassági életközösséget helyreállítani nem akarja. Minthog}' azonban a külföldi bíróságnak idézett határozata a H. T. életbe lépte után felp. magyar honosságának fennállása ideje alatt keletkezett s minthogy a H. T. oly külön intézkedést, mely szerint a külföldi bíróság elválasztó határozata felbontó ítéletté átváltoztatható lenne, nem tartalmaz : felp.-nek a H. T. 115. §-ára alapított, valamint az elválasztó határozatnak felbontó ítéletté átváltoztatása iránti kérése figyelembe vehető nem volt, hanem a H. T. általános rendelkezését kellett irányadóul tekinteni, mivel felp. magyar honos és az is volt. Erre való figyelemmel pedig nem volt felbontható peres felek házassága felp. kérelme szerint a H. T. 77. §. a) p. alapján, mert az ennek feltételét képező, az életközösség visszaállítására birói határozattal alp.-nek kötelezése kérve és bíróilag elrendelve nem lett. Tekintettel azonban arra, h a per adataival megegyező tényállás szerint alp. a férjét elhagyta, az életközösség helyreállítását indokolatlanul megtagadta, minthogy e tény e házastársi kötelesség szándékos magaviselet általi súlyos megsértését megállapítja s a felek között megkísértett békéltetés négy éven át tartó különélés mellett is eredményre nem vezetett, ezért az elsőbirói ítélet a házasság felbontására vonatkozóan a H. T. 80. §. a) p.-jára fektetett, indokolásánál fogva hhagyandó volt. — Curia: Hhagyja (901. márcz. 13. 1266.). 109 §. 18510. Budapesti tábla: Az elsőbiróság ítéletét abban a részben, a mely szerint a peres felek közti házasságot alp. viszonkereseti kérelme semmisnek mondotta ki, hhagyja. A házasságkötés alaki kellékei, a házasságkötés idejében és helyén fennálló törvények szerint lévén megbirálandók, alaki kellékek tekintetében, a feleknek Bécs város polgári hatósága előtt megkötött