Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 12. kötet (Budapest, 1902)

CSALÁDJOG 1894 XXXI. volt, mert az abban jelzett házasságtörés elfogadható módon bizo­t.-cz. nyitva nem lett .... (900. máj. 19. 8183.) — Curia: Hhagyja 80. §. (901. márcz. 13. 5454.). $2. §. 18471. Curia: Az egész életre kötött házasság erkölcsi tar­Megbocsáiás. talmánál fosva az egyik házasfél a bár ok nélkül hosszú időn át (a jelen esetben 6 év) távollevő házasfelet visszafogadni tar­tozik, hacsak a visszafogadás mtagadására elegendő jogos oka nincs. A házassági életközösségnek visszaállítása által a házas­feleknek korábbi időben egymás irányában elkövetett sérelmes cselekményei az állandó birói gj^akorlat szerint megbocsátottak­nak tekintendők (901. jun. 1. I. G. 188.). 8.3. §. 18472. Curia : A külföldiek között kötött házasság felbon­.-1 bontó ok tásának belföldi bíróság előtt az 1894 : XXXI. t.-cz. 115. §. alap­elévülése. jáu való szorgalmazására a magyar állampolgárság ehryerésével s így azon a napon szereztetik jog, a mely napon a házasfél az állampolgársági esküt vagy fogadalmat letette, az idézett t.-cz. 115. §-ának abból a rendelkezéséből tehát, h. a magyar állam­polgárság elnyerése előtt létrejött o\y tények alapján, melyek a házastársak korábbi joga szerint, bontó vagy ágytól és asztaltól való elválasztó okot képeznek, a magyar állampolgárságot nyert házastársnak házasságát a magyar bíróság felbonthatja, önként következik, h. a honosítás esetében az 1894: XXXI. t.-cz.-nek mindazon rendelkezései, melyek szerint a kereseti jog érvénye­sítése záros határidőhöz van kötve, okszerüleg akként értelme­zendők, h. eme határidők az esetre, ha a kereseti jog a házas­felek korábbi jogszabályai szerint már meg nem szűnt, a hono­sítás napjától veendők számításba s így miután a felp. a D) a*, bemutatott okirat szerint 1898. ápr. 24-én tette le az állampol­gársági esküt, ettől a naptól számítva pedig a pert félévi határ­időn belül tette folyamatba, az 1894 : XXXI. t.-cz. 83. §. alkal­mazást nem nyerhet (900. jan. 23. 5838.). 18473. Curia: Az elsőbiróság ítéletének a másodbiróság által fentartott az az indoka, mely szerint felp.-nek a durva bá­násmód miatt emelt panaszra alapított kereseti joga az 1894 : XXXI. t.-cz. 83. §-a szerint elenyészett, e helyütt is elfogad­tatik. Minthogy azonban a felp. által hasonlóan bontó okul fel­hozott az a további panasz, h. alp. a házassági tartozás teljesí­tését következetesen megtagadta s az egész együttélés ideje alatt felp.-el nem közösült, az előbbi panaszszal egy és ugyanazon megbirálás alá esik, mert felp. 1896. febr. 10-én hagyta el alp.-t, az idézett 83. §-a szerint tehát tartozott volna felp. kere­setét legkésőbb az elhagyástól számítandó 6 hónap alatt beadni, felp. azonban azt csak 1899 jan. 16-án adta be, ennélfogva az utóbb emiitett bontó okra alapított kereseti joga hasonlóan el­enyészett. A mi pedig a felp. által felhozott azt a körülményt illeti, h. alp. állítólag nősztehetetlen, az a jelen perben már csak azért sem vehető figyelembe, mert a nősztehetetlenség nem a házasság felbontására, hanem a mennyiben bebizonyíttatnék, h. alp. ezen hibában már a házasság megkötésekor szenvedett, az

Next

/
Oldalképek
Tartalom