Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 12. kötet (Budapest, 1902)

CSALÁDJOG. llí) 54. §. c) p.-ja szerint a házasság- érvénytelenítésére szolgálhatna csak alapul, felp. azonban keresetét nem ez iránt indította. De ettől el is tek., minthogy felp. keresetében beismerte, h. az alp. állítólagos nősztehetetlenségéről még az együttélés idejében győződött meg, felp. tartozott volna az 57. §. e) p. szerint attól a naptól, a melyen az állítólagos tévedést felismerte vagy legkésőbb az elhagyástól számítandó egy év alatt a házasság érvénytelenítése végett keresetet indítani, felp. azonban ily keresetet nemcsak nem indított, hanem alp.-nek állítólagos hibája daczára, alp.-sel, bár rövidebb félbeszakításokkal, csaknem 2V2 évig együtt élt és bontás iránti keresetét is csak 3 évvel az elhagyás után adta be (901. febr. 5. 6407/900.). 18474. Curia: A 85. §. értelmében a hibás társnak a vétkessé nyilvánítása csak a bontó perekben alkalmazandó (901. jun. 4. 2030.). 18475. Curia: Az 1894 : XXXI. t.-cz. 90. §-ának az a rendelkezése, h. a vétkes férj nejét csak annyiban köteles eltartani, a mennyiben ily tartásra a nő jövedelme elégtelen, az ideiglenes tartási perekre ki nem terjed, mivel ha ezekben az nyer megállapítást, h. a házastársi együttélést a férj tette lehetetlenné, ez a neje tartásában is elmarasztalandó s a tartásdíj összegének megállapításánál a felek társadalmi állása mellett figyelembe veendő ngyan a nő vagyoni helyzete is, azonban főirányadóul a férj vagyoni viszonyai szolgálnak (900. jun. 22. I. G. 227.). 18476. Curia: Annak megjegyzése mellett, h. alp. az 1894. évi XXXI. t.-cz. 90. §. alapján foganatosított biztositás következtében a biztosítékul lefoglalt vagyonra, illetve megítélt tartásdija erejéig annak jövedelmére zálogjogot és így az emiitett vagyon jövedelméből tartásdija erejéig külön kielégítéshez való jogot szerezvén a Cs. T. 67. és 190 §-ainak mfelelő aránylagos biztositás csak követelésének a külön kielégítési alapokból nem fedezett részére terjedhet, a m.-biróság Ítélete hhagyatik indokaiból és főleg azért, mert egymagában az a körülmény, h alp. a volt férje a közadós ellen lefolytatott válóperben megítélt tartásdijának az 1894 : XXXI. t.-cz. 90 §-a alapján való biztosítására magának zálogjogot szerzett, a közadós illetve örökösei fizetésének mszüntetését még nem bizonyítja, mivel az idézett t.-cz. eme rendelkezése a tartásra kötelezett férjet annak biztosítására, amenynyiben ezt a tartás követelésére jogosított nő kívánja, feltétlenül kötelezi: egyéb adat pedig nem forog fenn; melyből a fizetéseknek már a mtámadott zálogjog szerzésekor mszüntetése meg volna állapitható (901. jun 7. 7552/900.). 18477. Curia : A felp. részéről a jelen perben különben sem bizonyított az a körülmény, h. alp.-nek saját jövedelme is elégséges arra, h. magát volt férje, a közadós előbbeni vagyoni helyzetének és társadalmi állásának mfelelően eltarthassa, egyáltalán nem szolgálhat törvényes alapul arra, h. a lefolytatott válóperben hozott ítéletekkel a volt férjével szemben alp. javáramár jogerejüleg megállapított tartási kötelezettség mszüntettessék, mert az 1894 : XXXI. t.-CZ. 83. §. A bontó ok elévülése. 85. §. Vétkesség. 90. §. Az elvált nő tartása. 91- §.